Az állami közüzemi szabályozó hatóságok éves találkozója általában egy unalmas esemény. De amikor tavaly novemberben az ország legnagyobb techcégei – az Amazon, a Microsoft és a Google – átvették a színpadot Anaheimben, Kaliforniában, az üzenet egyértelmű volt: az amerikai energiaiparnak új ura van.
Alig néhány év alatt ezek a vállalatok a megújuló energia kreditek vásárlásáról áttértek az energiaszolgáltató leányvállalatok működtetésére, és milliárd dollár értékű villamos energiát adnak el. Adatközpontjaik már most is az ország energiafogyasztásának több mint 4 százalékát teszik ki, és 2027-re ez az arány a háromszorosára, 12 százalékra nőhet. Ez nem a videostreamingnek köszönhető, hanem annak, hogy a mesterséges intelligencia munkaterhelése exponenciálisan jóval több villamos energiát igényel. Ez az energiaigény aztán rendesen felborította az energiapiac egyensúlyát. A közüzemi vállalatok, amelyek hagyományosan lassan fektettek be erőművekbe és távvezetékekbe, most arra kényszerülnek, hogy milliárdokat érő projekteket gyorsítsanak fel. Ez persze feszültséget kelt azzal kapcsolatban, hogy ki fizeti a hálózat bővítését – a háztartások és a kisvállalkozások magasabb árakkal, vagy maguk a technológiai óriások.
A tét nagy. A lakossági villamosenergia-költségek 2020 óta már 30 százalékkal emelkedtek, főként a hálózat megerősítése és a halasztott karbantartás miatt. A Carnegie Mellon és az NC State kutatói becslése szerint 2030-ra a számlák országszerte 8 százalékkal emelkedhetnek, míg olyan helyeken, mint Virginia, akár 25 százalékos emelkedés is bekövetkezhet. Az ohiói háztartások már most havonta 15 dollárral többet fizetnek az adatközpontok igénye miatt. A közüzemi szolgáltatók ambivalensek. Egyrészt az adatközpontok nagyobb beruházásokra és így nagyobb nyereségre adnak lehetőséget. Másrészt a fogyasztók ellenállása fenyeget, és a szabályozó hatóságok nem szívesen engedik, hogy a közüzemi szolgáltatók a fogyasztókra hárítsák a költségeket ellenállás nélkül.
A technológiai vállalatok azonban erős pozícióban vannak. Sok államban a közüzemi szolgáltatók nem tulajdonolhatnak erőműveket, míg a technológiai óriások igen. Ez aztán lehetővé teszi számukra, hogy nemcsak saját működésükhöz biztosítsák az áramellátást, hanem a nagykereskedelmi piacokon is értékesítsék az áramot – az elmúlt tíz évben 2,7 milliárd dollár bevételt generálva. Ahogy egy közüzemi vezető fogalmazott, az iparág jelenleg egy „teljesen új területre” lép majd.