A világgazdaság egy fokozott bizonytalanság időszakába lép, mivel az Egyesült Államok által bevezetett vámok hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre és a munkaerőpiacokra. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden új előrejelzéseket tett közzé, amelyek szerint a globális növekedés idén 3,2 százalékra csökken, ami enyhe visszaesést jelent a 2024-es 3,3 százalékhoz képest, majd 2026-ban tovább lassul, 2,9 százalékra.
Az Egyesült Államok jelentősen emelte a vámokat, amelyek effektív mértéke 19,5 százalék – a legmagasabb 1933 óta –, miután a külföldi acélra és alumíniumra 50 százalékos vámot vetett ki. A korábban szoros partnerkapcsolatban álló országok, köztük az Európai Unió, Kanada és India, valamint riválisok, például Kína is érintettek. Az OECD szerint a vállalatok a vámhatáridő előtt kezdetben növelték az Egyesült Államokba irányuló exportjukat, ami ideiglenesen támogatta a gazdasági tevékenységet, de a szélesebb körű hatások már kezdenek megjelenni. Az amerikai fogyasztók máris a kiadások visszafogásának jeleit mutatják, miközben a magasabb importköltségek átgyűrűznek, a vállalatok pedig leépítenek munkahelyeket vagy korlátozzák az új alkalmazottak felvételét azokban az országokban, amelyekre az Egyesült Államok vámokat vet ki. Az amerikai növekedés az előrejelzések szerint idén 1,8 százalékra lassul, a 2024-es 2,8 százalékról, majd 2026-ban tovább csökken 1,5 százalékra. Bár a mesterséges intelligenciába történő nagyszabású beruházások enyhítették a hatást, a gyenge magánfogyasztás és a nettó bevándorlás csökkenése várhatóan súlyosan fogja érezni a hatását.
A lassulás nem korlátozódik az Egyesült Államokra. Európa még gyengébb pályára áll, a növekedés előrejelzése idén 1,2 százalék, 2026-ban pedig csak 1 százalék, a tartós kereskedelmi feszültségek és a politikai instabilitás közepette. Kína, amely régóta az amerikai kereskedelmi intézkedések célpontja, várhatóan 4,9 százalékkal fog növekedni ebben az évben és 4,4 százalékkal 2026-ban, ami jelentős csökkenés a korábbi szintekhez képest.
A pénzügyi piacok tükrözik ezeket a kockázatokat. Az amerikai kincstárjegyek hozama meredeken emelkedett, az arany ára több mint 40 százalékkal nőtt ebben az évben, és jelenleg is rekordmagasságon van, míg a politikailag feszült gazdaságokban, mint például Franciaországban, a szuverén kötvények hozamkülönbözetei nőttek. Az infláció várhatóan csökkenni fog a gazdasági aktivitás lassulása miatt, de a kormányok növekvő adósságterhekkel küzdenek, és a központi bankoknak óvatosságra intik őket.
Az OECD sürgette a kormányokat, hogy elsőbbségi feladatként oldják meg a kereskedelmi feszültségeket, és figyelmeztetett, hogy együttműködés nélkül a korlátok továbbra is visszafogják a globális növekedést. Mivel a protekcionista intézkedések negatívan hatnak a beruházásokra és az ellátási láncokra, a következő évek kilátásai attól függenek, hogy a vezetők képesek-e helyreállítani a nemzetközi kereskedelem iránt.