Az 1990-es években a vállalkozások az internet térhódításának megfelelően átalakították digitális infrastruktúrájukat. Most újra megteszik ezt – ezúttal a mesterséges intelligencia érdekében.
A technológiai óriások százmilliárdokat ölnek az AI-specifikus adatközpontokba, ahol nagy teljesítményű GPU-k (grafikus feldolgozó egységek) dolgoznak együtt a hatalmas adatmennyiségek feldolgozásán. Az általános célú CPU-kkal ellentétben, amelyek egykor a számítástechnikát uralták, a GPU-k sokkal hatékonyabban tudják kezelni a komplex AI-feladatokat. A vállalatok több ezer ilyen chipet zsúfolnak be a hiperskála adatközpontokba, alapvetően átformálva a világ számítógép-építésének és -üzemeltetésének módját.
Ez a váltás nem csupán a mesterséges intelligencia képességek javításáról szól – ez egy gazdasági és ipari átalakulás. Januárban az OpenAI bejelentette, hogy becslések szerint 100 milliárd dollárt kíván költeni új AI szuperszámítógépes központokra, kezdve egy hatalmas texasi létesítménnyel. A következő évtizedben a vállalat és partnerei további 400 milliárd dollárt terveznek hasonló projektekbe fektetni.
Ezeknek a beruházásoknak a nagyságrendje megdöbbentő. Összehasonlításképpen: amikor a Google 2006-ban elindította első nagy adatközpontját, a vállalat 600 millió dollárt költött rá. Ma az egyes mesterséges intelligencia-létesítmények több tízmilliárdos nagyságrendű tőkekiadásokat igényelnek. A Meta, a Microsoft, az Amazon és a Google anyavállalata, az Alphabet együttesen több mint 320 milliárd dollárnyi tőkekiadást tervez az idei évre – elsősorban az AI-infrastruktúrára.