Az ember, nem a játékos
A világ legjobb női játékosa az ausztrál Ashleigh Barty váratlanul úgy döntött, hogy ereje teljében hagyja abba a teniszt. Bár tavaly viszonylag kevés versenyen játszott, a 25 éves játékos minden mérkőzésén favoritként lépett pályára, és teljes joggal érdemelte ki az első helyet a világranglistán. Tavaly nyáron Wimbledonban bajnoki címet szerzett, idén januárban pedig ő lett az első ausztrál, aki 1978 óta megnyerte az Australian Opent akár a női vagy a férfi mezőny tekintetében. Kevesen gondolták volna, hogy az Australian Open döntőjében aratott nagyszerű győzelme lesz az utolsó mérkőzése. Döntését nagyrészt a sikere motiválta: „Wimbledon tavaly sokat változtatott rajtam mind emberi, mind pedig sportolói oldalról” – mondta Barty. „Amikor egész életedben olyan keményen dolgozol egy célért, nevezetesen hogy megnyerhesd Wimbledont – ami az egyetlen igazi álmom a teniszben -, az tényleg megváltoztatja a perspektívámat”. Aztán amikor megszerezte az Australian Open bajnoki címét, lényegében mindent elért, amit elhatározott: „Ez volt számomra a tökéletes módja annak, hogy megünnepeljem, milyen csodálatos utazás volt a teniszkarrierem” – nyilatkozta Barty.
Barty egy olyan nemzedéket képvisel, amely továbbra is zavarba hozza az idősebb generációkat mind a sport, mind az üzleti világban. Hiszen a teniszvilág még mindig azért szurkol, hogy a 40 éves Serena Williams megnyerje a 24. Grand Slam tornáját, és fiaskóként festik le, amikor ez a feladat nem sikerül neki, és újra csak kudarcot vall. Örök éhség van a többre, többre, többre, és még a GOAT (Greatest of All Time – Minden idők legnagyobbja) is kritikával szembesül, amiért nem dönti meg saját rekordjait. Nem csoda, hogy Barty azt mondta elég volt, és ne csodálkozzunk, ha a tehetséges ifjú üzletembereknek sincs csillapíthatatlan étvágyuk. A fiatal, jó képességű, ambiciózus emberek, ha elérik a céljaikat, utána már arra összpontosítanak, hogy éljék az életüket. Nagyon kevesen szeretnének a következő Zuckerbergek lenni; ők bizonyítani akarnak, aztán a magánéletükre fókuszálnak. Ash Barty úgy döntött, hogy Ash Bartyra, az emberre koncentrál, nem pedig a teniszezőre. Ne lepődjünk meg, ha az üzleti világ legtehetségesebb fiataljai közül néhányan hasonlóan zavarba ejtő lépést tesznek.
Kétes művészet
Az Art Basel & UBS Global Art Market Report, ami művészeti területen a legmegbízhatóbb éves tanulmányokat készíti arról számolt be a múlt héten, hogy a piac 2021-ben 29%-kal, összesen 65,1 milliárd USD-ra nőtt. Ahogy azonban a The New York Times rámutat, nem minden iparági szereplő ért egyet a beszámoló módszertanával. Az idei jelentés 774 felmérés önbevalláson alapuló válaszaira támaszkodott, amelyek többsége Európából érkezett. Az adatok mintegy 37%-a olyan galériáktól származott, amelyek bevétele meghaladja az évi 1 millió USD-t. Függetlenül attól, hogy a hagyományos művészeti adásvétel valóban fellendülőben van-e, az NFT-kereskedelem meteorszerű emelkedést tapasztal. A művészettel kapcsolatos NFT-k forgalma több mint százszorosára nőtt az előző évhez képest, és elérte a 2,6 milliárd USD-t. Az NFT-gyűjtemények értékesítése 8,6 milliárd dollárra nőtt – áll a jelentésben, amely a NonFungible.com által szolgáltatott adatokat veszi alapul. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt az NFT-k a műtárgypiac elhanyagolható részéből az összes tranzakció közel 12%-át tették ki, és erre még nem volt példa a művészeti világ történetében.
A fellendülés nem mindig vezet visszaeséshez, de az NFT-k esetében úgy tűnik, hogy ez a változás gyorsan bekövetkezett. A NonFungible.com szerint egy NFT átlagos eladási ára most 2000 USD alatt van, szemben a januári több mint 6800-zal, és a kumulatív napi eladások az év eleji 160 millióról 26 millióra estek vissza az elmúlt hetekben. Talán a legfontosabb, hogy az NFT-k teljes piaci kapitalizációja 23 milliárd USD volt. Ma ez alig több mint 10 milliárd a CoinMarketCap szerint. De mint tudjuk, még a meteorok is leesnek az égből.