Az Európai Unió szerdán bejelentette, hogy 17,4 százaléktól 38,1 százalékig terjedő kiegészítő vámokat vet ki a Kínából importált elektromos járművekre. A lépés célja, hogy megvédje az európai gyártókat az EU által tisztességtelennek ítélt versenytől, amely a kínai kormány által nyújtott jelentős támogatások miatt alakult ki.
Ez a bejelentés az Egyesült Államok hasonló intézkedését követi, ahol Biden elnök nemrégiben 100 százalékra emelte a kínai elektromos autókra kivetett vámokat. Az eszkalálódó kereskedelmi feszültségek a kínai zöldtechnológiai termékek globális piacokra való beáramlása miatti növekvő aggodalmakat tükrözik, amelyek potenciálisan veszélyeztetik a helyi iparágakat mindkét régióban. Ezek a vállalatok, amelyek az elektromos autókra összpontosítva jöttek létre, jelentősen alacsonyabb termelési költségekből profitálnak. Amerikai társaikkal ellentétben sok európai autógyártónak mély kapcsolatai vannak a kínai piaccal, ami megnehezíti helyzetüket, hiszen az ezen európai cégek által Kínában gyártott járművekre is vonatkoznak majd az új vámok, ami aggodalomra ad okot a lehetséges kínai megtorlás, a magasabb piaci árak és az akkumulátoros autók iránti kereslet csökkenése miatt. A 2024. július 4-től hatályos új vámok a meglévő 10 százalékos vámokon felül lépnek életbe, és kifejezetten három vezető kínai gyártót céloznak: BYD, Geely és SAIC. A vámtételeket az alapján határozták meg, hogy ezek a vállalatok milyen mértékben működtek együtt az európai tisztviselőkkel az általuk kapott kormányzati támogatás mértékét vizsgáló vizsgálat során. Más, Kínában gyártóüzemmel vagy vegyesvállalattal rendelkező autógyártók, köztük néhány európai vállalat, 21 százalékos vagy 38,1 százalékos vámokkal szembesülnek, attól függően, hogy mennyire működnek együtt a vizsgálat során. Az Európai Unió azzal indokolta döntését, hogy az október 4-én kezdődött vizsgálat jelentős bizonyítékokat talált a kínai elektromos járművek ellátási láncában nyújtott tisztességtelen támogatásokra, hiszen a mesterségesen alacsony árú, támogatott kínai import beáramlása bizony jelentős veszélyt jelent az uniós iparágra.
Kína bírálta az EU döntését, indokolatlannak nevezte a vámokat, és azzal vádolta az EU-t, hogy „fegyverként használja a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket”. A kínai kereskedelmi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy ezek az intézkedések árthatnak a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek. Az autóipar az EU gazdaságának kritikus része, amely a 27 országból álló blokkban közel 13 millió munkahelyet biztosít. Az EU, amely Kína után a világ második legnagyobb EV-piaca, a kínai elektromos autók importja 2023-ra 11,5 milliárd dollárra ugrott, ami jelentős növekedés a 2020-as 1,6 milliárd dollárhoz képest. A kínai márkák jelenleg az európai EV-piac 19 százalékát teszik ki. A vámok ellenére Európa továbbra is nyitott a kínai tisztviselőkkel folytatott párbeszédre a vita megoldása érdekében. Az EU magas rangú kommunikációs tisztviselői hangsúlyozták, hogy a blokk szándéka az ipar védelme, nem pedig a kereskedelmi konfliktusok szükségtelen eszkalálása.
Az új vámok várhatóan a jövő hónapban lépnek hatályba, a végleges döntés novemberre várható, és öt évig lesznek érvényben.