test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Csúszós olaj / A kínai nulla / Izmos dollár

A háború következményeként az olaj ára az egekbe szökött, Kína továbbra is erőlteti a Zéró-Covid politikát, a dollár pedig egyre erősebb...

Csúszós olaj

Néhány hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy az olaj ára az utóbbi időben különböző okok miatt – elsősorban az ukrajnai háború és az ebből fakadó Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók miatt – az egekbe szökött. Abban a cikkben megjegyeztük, hogy az olaj- és gázipar köztudottan mennyire „boom and bust”, ezért nem túl nagy meglepetés, hogy az olaj az elmúlt hónapok legrosszabb kereskedési napját könyvelhette el, hiszen a West Texas Intermediate határidős jegyzései 100 dollár alá csúsztak. A 8%-os esés a legnagyobb március 9-e óta. Bár az alacsonyabb olajárak jó dolognak tűnhetnek, azonban a csökkenés oka nem annyira felemelő. A kereskedők körében az a meggyőződés, hogy a következő hónapokban és években a globális szinten bekövetkező recesszió drasztikusan mérsékelni fogja az olaj iránti keresletet. Ez a visszaesés az egyre erősebb dollárral párosulva azt jelenti, hogy nem sokan bíznak abban, hogy a világ képes lesz kifizetni a megemelt árakat még akkor sem, ha elzárkóznak az egyik fő beszállítótól, Oroszországtól. A Citigroup becslése szerint a WTI az év végére akár 65 USD-ra is csökkenhet.

Kínai Zéró-Covid politikája

Az egyik oka annak, hogy a piacok az utóbbi időben megijedtek az, hogy Kína továbbra is erőlteti a Zéró-Covid politikáját annak ellenére, hogy az Omicron új mutációi egyre inkább megállíthatatlanok. Úgy tűnik, az ország elszántan küzd egy megnyerhetetlen csatában, és eközben feláldozzák a gazdasági jólétüket. Mivel Sanghajban nemrégiben megduplázódott az esetek száma, kilenc különböző kerületben tömeges tesztelést indítottak, ami az igen fontos üzleti központban félelmet keltett a valószínűsíthető tömeges lezárások miatt.

Ilyen zárlatok máris megtörténtek Hszianban, a terrakotta hadseregéről ismert, jelentős turisztikai városban. Több tízmillió ember nem hagyhatja el otthonát, és az üzletek is kénytelenek voltak bezárni. Az ilyen intézkedések nemcsak a kínai üzleti életet, hanem a világgazdaságot is megbénítják az ország hatalmas befolyása miatt, amely a világon szinte minden nemzet kereskedelmi partnere, tehát ahogy Kína megy, úgy megy a világ is. A japán Nomura bank becslése szerint a múlt héten mintegy 114 millió ember volt teljes vagy részleges zárlat alatt Kínában, ami közel 50 millióval több, mint egy héttel korábban. Pekingben, ahol az utóbbi időben csak néhány fertőzés volt, az ott lakóknak – ami nem kevés, hiszen 21 millió embert jelent – háromnaponta sorba kell állniuk PCR-tesztre, hogy beléphessenek a középületekbe és az alapvető üzletekbe. Kínában mindenki a purgatóriumban él. Senki sem tud terveket készíteni és úgy tűnik, ez a taktika tömeges zavargásokat szít, ha a politikai vezetők nem változtatnak hamarosan az irányvonalon.

Izmos dollár

Mivel a dollár erősödik a legtöbb más nagy valutával szemben (e cikk írásakor az euró és a dollár gyakorlatilag egyenlő), az emberek azon tűnődnek, hogy ez az erősödés milyen hatással lesz az amerikai üzleti életre. Bár az erős dollár azt jelenti, hogy az amerikaiak kedvezőbb áron élvezhetik a nemzetközi nyaralásokat, de ennél komolyabb hatásai is lesznek. Az amerikaiak számára az import olcsóbb lesz, az export viszont szenvedni fog. A vállalatoknak kisebb lesz a kiviteli volumene, ami a nyereség csökkenésével jár. Minél több nemzetközi piacra értékesít egy vállalat, annál jobban megviseli majd az erős dollár.