Hszi Csin-ping 2012 óta vezeti Kínát, gazdaságpolitikáját pedig régóta két vezérelv szerint alakítja. Először is, következetesen elutasította a fogyasztói segélyeket, mivel azokat a lustaság potenciális forrásának tekinti. Másodszor, tartózkodott a bátor költségvetési ösztönzőktől, amelyeket a korábbi kínai vezetők – különösen a 2008-as globális pénzügyi válság idején – felkaroltak. Az elmúlt évben azonban Kína gazdasági problémái igencsak próbára tették ezeket az elveket, és egy szembetűnő váltással Hszi nemrégiben engedélyezte, hogy Kína 2008 óta a legagresszívabb gazdasági ösztönzőket vezesse be, ezzel szakítva korábbi álláspontjával.
Szeptember 24-én a Kínai Népbank, az ország központi bankja egy sor jelentős intézkedést jelentett be. Ezek közé tartozott a kamatlábak csökkentése, a bankok tartalékolási követelményeinek mérséklése és a meglévő jelzáloghitelek költségeinek csökkentése. A központi bank tisztviselői szerint ezek a lépések várhatóan évente mintegy 50 millió háztartásnak csaknem 150 milliárd jüant (nagyjából 7.6 billió Ft) takarítanak meg, sőt ezen tartalékolási követelmények további csökkentése is lehetséges még az év vége előtt – jelentette ki Pan Gongsheng, a PBoC kormányzója.
A központi bank új eszközeinek célja kifejezetten a részvénypiac fellendítése volt: az egyik ilyen intézkedés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy saját részvényeiket banki hitelek refinanszírozásával vásárolják vissza. Egy másik eszköz az olyan intézményi befektetőket támogatja, mint az értékpapírcégek és a biztosítók, lehetővé téve számukra, hogy likvid eszközöket vegyenek kölcsön a központi banktól, kockázatosabb eszközök, például részvények fedezeteként. Pan elárulta, hogy ezek az eszközök kezdetben mintegy 800 milliárd jüant biztosítanának, és szükség esetén megduplázhatják vagy megháromszorozhatják ezt az összeget.
Alig két nappal e pénzügyi intézkedések bemutatása után a Kínai Kommunista Párt összeült, hogy megvitassa az ország gazdasági kihívásait. A Politbüro a szokásos politikai napirendtől eltérve az általa „új helyzeteknek és problémáknak” nevezett kérdések kezelésére összpontosított. A kormány elhatározta, hogy megállítja az ingatlanpiac hanyatlását, és ígéretet tett az anticiklikus politikák megerősítésére. A Reuters szakértői szerint a kínai kormány további 2 billió jüannyi kötvényt bocsát ki, ami nagyjából az ország GDP-jének nagyjából 1,5%-át teszi ki, és ezt a pénzt a helyi önkormányzatok támogatása, valamint a háztartások és a vállalatok kiadásainak ösztönzése között osztják majd el. A források egy részét egy meglévő program kiterjesztésére fordítják, amely a régi berendezések újabb, környezetbarátabb termékekre való cseréjét ösztönzi, emellett a kormány havi 800 jüanos segélyt vezet be gyermekenként a gyarapodó családok számára, ami jelentős elmozdulást jelent Kína közvetlen segélyektől való történelmi ellenszenvéhez képest.
Bár ezek az intézkedések nem érik el a 2008-as masszív ösztönző intézkedések mértékét, a szakértők egyetértenek abban, hogy Kína legutóbbi gazdasági beavatkozása így is meghaladta a várakozásokat. A befektetők lelkesen reagáltak, a részvénypiac egy hét alatt máris több mint 15%-ot emelkedett.