test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Puha landolás (1. rész): A rugalmas amerikai gazdaság

Miközben a világgazdaság 2024-ben optimista kezdéssel, visszahúzódó inflációval és rugalmas növekedéssel jellemezhető, egy ország kiemelkedik meglepő erejével – az Egyesült Államok. A világjárvány okozta zavarok utóhatásai, párosulva a geopolitikai feszültségekkel, 2021-ben és 2022-ben sokkoló üzenetekkel bombázták világot, ami többeket arra késztetett, hogy fájdalmas recesszióra számítsanak, miközben a központi bankok az infláció megfékezése érdekében kamatot emeltek.

A jóslatokkal ellentétben azonban az Egyesült Államok nemcsak átvészelte a vihart, hanem gazdasági erőműként emelkedett ki belőle. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben 2,1 százalékra módosította az Egyesült Államokra vonatkozó növekedési előrejelzését, ami jelentős emelkedés a korábbi 1,5 százalékos becsléshez képest. Az amerikai gazdaság rugalmassága váratlanul érte az elemzőket, ami ahhoz vezetett, hogy közelebbről is megvizsgálják a kivételes teljesítményt okozó tényezőket.

Az amerikai gazdaság rugalmasságának egyik fő tényezője a fiskális politika. Miközben sok nemzet küzdött a gazdasági visszaeséssel, az amerikai kormány folytatta a tőkeinjekciókat, és a kiadások aránya a teljes kibocsátáson belül 40 százalékát meghaladó mértékben emelkedtek. A világjárványra válaszul folyósított 5 billió dolláros segély- és ösztönzőcsomag, valamint az infrastruktúrába és az zöld kezdeményezésekbe történő folyamatos beruházások permanens gazdasági lendületet adtak. Ez a költekezési hullám azonban nemcsak előnyöket, hanem hátrányokat is hozott: a növekvő hiányt és a potenciális jövőbeli költségeket, beleértve a magasabb kamatszámlákat is. Bár a kormányzati támogatások döntő szerepet játszottak, ez nem magyarázza meg teljes mértékben az USA és a más fejlett gazdaságok közötti eltérést. A világméretű elbocsátások amerikai megközelítése – a dolgozóknak fizettek, hogy maradjanak otthon – egyedülálló eredményre vezetett. Az európai országokkal ellentétben, amelyek a munkahelyek megtartását ösztönözték, az USA-ban az egyének támogatására helyezett hangsúly a zavarok idején olyan változáshoz vezetett, amelyben az amerikaiak új és gyakran jobb munkahelyeken kezdhettek el dolgozni. Ez a stratégia lehet az egyik fő mozgatórugója az Egyesült Államokban megfigyelhető erőteljesebb termelékenységnövekedésnek.

Emellett az USA viszonylag elszigetelt volt a geopolitikai zavaroktól, különösen azoktól, amelyek Oroszország ukrajnai inváziójához kapcsolódtak. Európával ellentétben, amely nagymértékben támaszkodott az orosz olajra és gázra, az USA kevesebbet importált, ami enyhítette az energiaár kiugró változásainak a hatását. A Vörös-tengeren a közelmúltban kialakult, a globális hajózási útvonalakat érintő feszültségek is kiemelték az Egyesült Államok ellenálló képességét, mivel az amerikai ellátási láncok kevésbé érzékenyek ezekre a zavarokra.

A sorozat első részében a fiskális politikákat, az egyedi munkaerő-piaci válaszokat és a geopolitikával összefüggő történéseket vizsgáltuk, amelyek új magasságokba repítették az amerikai gazdaságot. A 2. részben azt vesszük górcső alá, hogy a demográfiai tényezők és a gazdaságpolitika lehetséges kihívásai hogyan alakíthatják az Egyesült Államok jövőbeli pályáját 2024-ben.