Rachel Reeves szerdán lépett be a parlamentbe a kormány új költségvetését jelző piros aktatáskával, ami rendkívül nagy politikai tétet jelentett. A kancellár hitelessége forog kockán, akárcsak Keir Starmer miniszterelnök pozíciója, akinek sorsa szorosan összefügg azzal, hogy a közvélemény és a pénzügyi piacok hogyan értelmezik a döntéseit. Az első reakciók mindenesetre enyhe megkönnyebbülést jeleztek, és a gazdag háztartásokra és a középosztályra egyaránt irányuló kiadásnövelési és adóemelési csomagot viszonylag jól fogadták a Munkáspártban. A hónapokig tartó politikai fordulatokat és gyenge közvélemény-kutatási eredményeket követően nyugtalanná vált képviselők üdvözölték az irányvonalat, a piacok pedig nyugodtan reagáltak: a font erősödött a dollárhoz képest, és a hitelfelvételi költségek csökkentek. A reakció megkímélte a kormányt attól a pénzügyi visszhangtól, amely 2022-ben elsöpörte az előző kormányt.
Hogy ez a stabilizáló hatás áttevődik-e a közvéleményre, az sokkal kevésbé biztos. A költségvetés alig tett valamit Nagy-Britannia régóta tartó lassú növekedési problémájának megoldása érdekében, és Reeves fiskális politikája tükrözi a tartós költségvetési korlátok által szabott határokat. Az adók emelésével minden jövedelmi szinten elkerülte a rövid távú sokkhatásokat, de nem kínált olyan jelentős ösztönzőket, amelyek megváltoztathatták volna a gazdasági várakozásokat. Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy a kormány hitelességi problémája továbbra is megoldatlan.
A Munkáspárt politikai kihívása jelentős. A párt a legtöbb közvélemény-kutatásban kétszámjegyű lemaradással követi a Reform UK-t, Starmer népszerűsége pedig történelmi mélyponton van. Bár 2029-ig nem köteles választásokat kiírni, máris spekulációk kezdtek keringeni a belső kihívásokról. A költségvetés zökkenőmentes fogadása egyelőre elcsendesítheti ezeket a vitákat, különösen miután a bejelentés előtti időszakban megnövekedtek a zavargásokra vonatkozó várakozások. Néhány munkáspárti bennfentes a katasztrófa elmaradását a körülményekhez képest eredménynek értékelte. A nap mindazonáltal igen kaotikusan indult. A Költségvetési Felelősség Hivatala tévesen közzétette a teljes költségvetést, mielőtt Reeves a pódiumra lépett volna, ami a kereskedők korai adatokra adott reakciója miatt hirtelen mozgásokat váltott ki a kötvényhozamokban. Az ellenzék kihasználta a hibát, szégyenletesnek bélyegezte az esetet, és megkérdőjelezte a kormány kompetenciáját. A politikai spektrum egészén átívelő kritikusok azzal érveltek, hogy az adóügyi döntések igazságtalanul terhelik a dolgozó családokat, illetve nem mozdítják előre Nagy-Britanniát a erőteljesebb hosszú távú növekedés felé. A költségvetés legfontosabb elemei a tehetősebb háztartásokat célozták meg, többek között a kétmillió font feletti ingatlanokra kivetett pótadóval. Reeves módosította az öröklési adó szabályait is, ami arra késztette a gazdákat, hogy traktorokkal vonuljanak London központjába tiltakozásul. A legjelentősebb politikai döntések közé tartozott az adókedvezményeket a család első két gyermekére korlátozó felső határ eltörlése. A kormány becslései szerint a korlátozás eltörlése a évtized végére körülbelül 450 000 gyermeket emel ki a szegénységből, és megszünteti azokat a szabályokat, amelyek egyes nőket arra kényszerítettek, hogy nagyon személyes adatokat adjanak meg a juttatások igénybevételéhez.
A Starmer–Reeves partnerség továbbra is központi szerepet játszik a Munkáspárt kormánypártként való identitásában. A történelem során a miniszterelnökök és a kancellárok közötti kapcsolat döntő tényező volt a brit politikában. Starmer Reeves-t közel tartotta magához, annak ellenére, hogy nem értett egyet korábbi adóügyi döntéseivel és az idősebb lakosok fűtési támogatásával kapcsolatos vitákkal. Míg Reeves a gazdaságpolitikára koncentrál, Starmer szélesebb körű külpolitikai szerepet vállalt, koordinálva az európai támogatást Ukrajna számára és együttműködve Washingtonnal kereskedelmi kérdésekben. Ezek a nemzetközi erőfeszítések azonban valószínűleg nem fogják megnyerni a hazai választókat.
A közgazdászok megjegyezték, hogy a pénzügyi piacok egyelőre üdvözölhetik a költségvetés óvatosságát, de annak fenntarthatósága külső feltételektől függ. Nagy-Britannia továbbra is sebezhető a globális sokkhatásokkal szemben, és az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy még egy jól fogadott költségvetés sem védheti meg a kormányt a gazdasági zavaroktól. Starmer és Reeves számára ez a költségvetés stabilitást hozott ugyan, de a nagyobb feladat – a közbizalom helyreállítása – még előttük áll.