Trump átfogó vámemelésekről szóló bejelentése nyomán az amerikai vállalkozások jelentős zavarokra készülnek. Míg az olyan vállalatok, mint a Stanley Black & Decker az ellátási láncok áthelyezésére és a korábbi vámpolitikákhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiákat hirdettek, a Mexikóból és Kanadából származó árukra javasolt 25%-os vámok, valamint a Kínából származó import 10%-os emelése olyan kihívásokat jelentenek, amelyek még a korábbi zavarokat is túlszárnyalhatják.
A vámok az amerikai vállalkozások számára kritikus iparágakat célozzák: az autóipar például nagymértékben függ a Kanadából és Mexikóból származó importtól. A General Motors, amely pickupjainak több mint felét ezekből a szomszédos országokból szerzi be, a Nomura becslései szerint akár 80%-kal is csökkenhet a működési nyeresége. Még az olyan külföldi autógyártók, mint a Toyota, amelyek jelentős gyártási tevékenységet folytatnak Észak-Amerikában, sem mentesülnek ettől. Hasonlóképpen, az építőipar és a feldolgozóipar, amely az importált acélra és alumíniumra támaszkodik, a Citigroup előrejelzése szerint 15-20%-os költségnövekedéssel kell szembenéznie.
A vállalatok három fő stratégiát vizsgálnak e hatások mérséklésére, amelyek mindegyike jelentős korlátokkal rendelkezik. Az első, az árukészletek felhalmozása már megkezdődött az olyan technológiai cégeknél, mint a Microsoft, a Dell és a HP. Ezt a megközelítést azonban korlátozza a raktárterület és a tőkekötés pénzügyi terhe, különösen a magasabb kamatlábak miatt, amelyek növelik a tárolási költségeket. A JPMorgan Chase adatai rávilágítanak arra, hogy a működőtőke-arányok már most is az elmúlt évek legmagasabb szintjén vannak, ami korlátozott teret hagy a további készletfelhalmozásra. Egy másik lehetőség a költségek áthárítása a fogyasztókra. Az olyan kiskereskedők, mint a Walmart és a szerszámgyártók, mint a Stanley Black & Decker, jelezték az esetleges áremelések lehetőségét. Mivel azonban a fogyasztók megtakarításait az infláció felemészti, és a hitelkártya-hátralékok évtizedes csúcson vannak, a magasabb árak a kereslet visszaszorításának kockázatát hordozzák magukban. A nyereségesség fenntartása és a piaci részesedés megtartása közötti kényes egyensúly bizonytalannak bizonyulhat. Mind közül a legösszetettebb válasz az ellátási láncok átalakítása, amely folyamat megvalósítása évekig tart. Miközben a Kínából származó amerikai import aránya jelentősen csökkent, a Kearney szerint a 2018-as 24%-ról 2023-ra 15%-ra esett vissza, a más régiókra, például Mexikóra vagy Délkelet-Ázsiára való növekvő támaszkodás pedig nem biztos, hogy hosszú távon védelmet nyújt. A Biden-kormányzat „olvasztási és öntési” szabályához hasonló politikák, amelyek megszigorították az importált acélra vonatkozó korlátozásokat, azt mutatják, hogy az ellátási láncok áthelyezése önmagában nem feltétlenül tudja megkerülni az új vámokat.
E vámok gazdasági következményei messze túlmutatnak a vállalati igazgatóságokon, és széleskörű következményekkel járnak a megfizethető és megbízható határokon átnyúló kereskedelemre támaszkodó ágazatokra nézve.