A választást megelőző és közvetlenül követő napokban a dollár nemcsak megfordította korábbi gyengülő tendenciáját, hanem éves csúcsra emelkedett. Ez az emelkedő lendület egyszerre keltett optimizmust és aggodalmat, mivel a világ legfontosabb valutájának értéke mélyen befolyásolja a globális kereskedelmet, a nyersanyagpiacokat és a mindennapi fogyasztói költségeket.
Miért emelkedik a dollár?
Annak ellenére, hogy Trump történelmileg a gyengébb dollárt részesíti előnyben az amerikai export támogatása érdekében, gazdaságpolitikája paradox módon inkább erősíti azt. A piacok az importra kivetett átfogó vámokra és átfogó adócsökkentésekre vonatkozó javaslatait értékelve felfelé irányuló nyomást vártak a dollárra. Ezek az intézkedések, miközben potenciálisan versenyképesebb hazai piacot teremtenek, drágíthatják az importált árukat és inflációt okozhatnak. A magasabb infláció valószínűleg arra késztetné a Federal Reserve-t, hogy az emelkedő árak megfékezése érdekében emelje a kamatlábakat, ami vonzaná a jobb hozamokat kereső külföldi tőkét, és növelné a dollár iránti keresletet. Az elmúlt hetekben a dollárindex jelentősen emelkedett, amit más főbb devizák csökkenése hajtott, eközben a japán jen és a mexikói peso például erőteljes veszteségeket szenvedett el a dollárral szemben, ami az új kormányzat alatti politikai változásokra való várakozást tükrözi. Elemzők a 2016-os „Trump-kereskedelem” megismétlődésének lehetőségét is szemmel tartják, amikor az erős dollár erőteljes részvénypiaci teljesítményt kísért.
Az erős dollár nyertesei és vesztesei
Az amerikai fogyasztók és vállalkozások számára az erősebb dollár vegyes áldásokkal jár. A pozitív oldal, hogy növeli a vásárlóerőt külföldön, így olcsóbbá teszi az utazást és a külföldi árukat, ezt a nyereséget azonban ellensúlyozhatja, ha ezt az infláció és a magasabb kamatlábak követik. Az exportorientált amerikai vállalatok hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel áruik drágábbak lesznek a nemzetközi piacokon, ami visszafoghatja az eladásokat és a versenyképességet.
Globálisan a dollár erősödésének hatásai gyakran súlyosabbak. A gyengébb valutával rendelkező országoknak nehézséget okozhat a dollárban denominált adósságok visszafizetése, miközben az olyan alapvető importtermékek, mint az olaj ára emelkedhet, ami az inflációt és a gazdasági instabilitást eredményezheti. A korábbi ciklusokban tapasztaltak szerint az olyan országok központi bankjai, mint Kína és Japán, védekező intézkedéseket hozhatnak, például devizapiaci intervenciókat, hogy megakadályozzák valutájuk további leértékelődését a dollárral szemben.
Jövőbeli kilátások: Bizonytalanság uralkodik
Bár a dollár jelenlegi pályája erősnek tűnik, számos bizonytalansági tényező megváltoztathatja ezt az utat. A politikai patthelyzet, a globális kereskedelmi partnerek esetleges visszahatásai és az előre nem látható geopolitikai események – például az energiaellátást befolyásoló háborúk – mind-mind visszafoghatják a dollár emelkedését. Az Egyesült Államoknak hosszú távú kihívásokkal is szembe kell néznie, mint például a növekvő szövetségi hiány és a külföldi befektetőkre való támaszkodás az államadósság finanszírozásában. Ha az olyan nagy befektetők, mint Kína és Japán csökkentik az amerikai eszközök iránti étvágyukat, a dollár gyengülhet.
Végső soron, bár Trump gazdaságpolitikája rövid távon várhatóan erősíteni fogja a dollárt, a hosszú távú kép továbbra is összetett marad. Az olyan tényezők, mint az emelkedő kamatlábak, a kereskedelmi feszültségek és a globális gazdasági dinamika döntő szerepet fognak játszani annak eldöntésében, hogy a dollár ereje fenntartható-e, vagy a 2017-es „Trump-fakuláshoz” hasonló mintát fog követni. Ebben a kiszámíthatatlan környezetben a globális piacok rázós menetre készülnek, és csak az idő fogja megmutatni, hogyan alakulnak a dolgok.