Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Álomgyári sztereotípiák: az orosz gonosz

Az orosz politikusok és filmkészítők az utóbbi években gyakran fejezték ki nemtetszésüket azzal kapcsolatban, hogy Hollywood rendszeresen gonosztevőként ábrázolja az orosz szereplőket, sőt az amerikai filmek orosz bojkottjával is fenyegetőztek, rámutatva, hogy a stúdiók milyen kockázatot vállalnak, amikor démonizálnak egy-egy nemzetiséget. Az orosz-ukrán háború kirobbanásának következtében ez a sztereotípia nagy valószínűséggel nemhogy nem fog eltűnni, hanem csak erősödni fog. Orosz embargó helyett pedig a hollywoodi filmstúdiók bojkottja következett be élen a Disney-vel és a WarnerMediával.

Az oroszok gonosztevőként való ábrázolása hosszú múltra tekint vissza. „Oroszországot már a hidegháború előtt is gyakran úgy ábrázolták, mint a Nyugatot fenyegető geopolitikai fenyegetést” – nyilatkozta James Chapman, a Leicesteri Egyetem filmtudományi professzora. „Ez a sztereotipizálás a hidegháború idején különleges ideológiai színezetet kapott, amikor nemcsak Oroszországgal, hanem a szovjet kommunizmussal is kapcsolatba hozták.” Nem igazán lehet kijelenteni azonban, hogy a hidegháború elmúltával ez a trend eltűnt vagy akár csak enyhült volna annyira, hogy Oroszország úgy érezze, nem ő a világ állandó és biztos ellenségképe.

A filmtörténelem során számos más nemzetiség is előtérbe került, amikor az ügyeletes gonosztevőt kellet reflektorfénybe helyezni. A második világháború idején, érthető okokból, a németek és a japánok jelentek meg gonosztevőként leginkább az amerikai filmekben. A másik csoport, amelyet évtizedek óta különböző intenzitással démonizálnak, az arabok és a muszlimok. Az arab-amerikai közösségben Hollywood ábrázolásait az évtizedek során a „3B-szindrómának” hívták, amelyben az arabokat vagy hastáncosnőként (belly dancer), milliárdosként (billionare), vagy bombázóként (bomber) mutatták be. A 9/11-es merényletek egy újabb lendületet jelentettek ennek a trendnek, és persze ne felejtsük el Kínát sem! Ők is „kivették a részüket”, amikor Hollywood filmes gonosztevő karaktereit kreálta. Tegyük hozzá, hogy manapság azonban már alig van nyoma gonosz szándékú kínai szereplőnek bármelyik hollywoodi filmben, hiszen az ország az egyik legnagyobb piacává vált a stúdiók számára.

A legemlékezetesebb rosszfiúk talán mégis az oroszokhoz köthetőek. Gondoljunk csak a második James Bond filmre, az Oroszországból szeretettel című kémklasszikusra, ahol Rosa Klebb ezredessel kellett megküzdenie a 007-es ügynöknek. Vagy ott volt nekünk John Rambo fogvatartója és kínzója, Szergej Podovszkij alezredes. De bizonyára mindenki emlékszik Ivan Drago szovjet bokszolóra, akivel egy másik amerikai nemzeti hősnek, Rocky-nak gyűlt meg a baja.

És mit hozhat a jövő? A jelenkor geopolitika összetettségéből adódóan elképzelhető, hogy a gazembereket egyre inkább megszűnik majd elsősorban nemzetiségük szerint meghatározni. Az egyik lehetséges tendencia lehet – amelyet valószínűleg a közeljövőben látni fogunk -, hogy a rosszfiúk környezetszennyezők vagy klímatagadók lesznek, ahogyan előfutárként azt a 2009-es Avatarban is láthattuk, ahol már a környezet ellenségei voltak a gonosztevők.