test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Idolok nyomában (4.rész): Followers generáció (1997-2008)

Sorozat a különböző generációk üzleti idoljairól.

Az első igazi változást az idol képek tekintetében a Diplomats generáció hozta az üzleti életben, megszakítva a hosszú évtizedeken át nagyjából hagyományos trendeket. A következő igazi fordulatot sokan a Followers nemzedéktől várják, hiszen a most jelen lévő idolok jó pár tulajdonságát elutasítják. Mik ezek? Karrierközpontúság, eredményorientáltság, a pénz és javak fontossága, mely az előttük született 36 évben, még ha különböző mértékben is, de fontos volt a talentek számára. Tehát a Followers korosztály tovább szűri az idolokat, és nem tudnak idolként megmaradni előttük azok, akik a társadalomért, a közjóért, a közösségért, az emberekért nem vállalnak legalább olyan mértékben felelősséget, mint ahogy azt pozíciójuk, pénzük megengedi. Egyelőre ez a generáció még nem túl hangos és felnéz a két, korban felette lévő generációra, de egyben teszteli is azok életét. A pandémia ezeket az igényeket és ezt a trendet jelentősen felerősítette.

A Followers generáció idolikus időzítése

Fontos tudni erről a nemzedékről, hogy ők azok, akik nemcsak beszélnek olyan magasabb rendű dolgokról, mint a Földünk megmentése vagy a globális éhezés, hanem ezt valóban fontosnak is tartják, valóban tenni akarnak ellene, még ha ez saját érdekeiket keresztezi is. Ez a legnagyobb változás a korábbi generációkhoz képest: a saját érdek háttérbe kerül úgy általában véve a teljes nemzedék gondolkodásában. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki Teréz anyaként adja fel a céljait, hogy segítsen embertársain. De még akkor is, ha ebből a nemzedékből adott egy erős, önző személyiség, az sem lesz annyira egyéni fókuszú, mint a korábbi generációk szülöttjei, hasonló karakterei. Az általuk hozott változás sokkal később jelent volna meg az üzleti életben, hiszen nem egy törtető korosztályról van szó. Nem akarnak ők magas pozícióba kerülni, pláne nem azonnal, és pláne nem munka nélkül. Az élet valódi megélése, a barátok, a család, a társaság sokkal inkább előtérbe kerül. Ők azok, akik már nem akarják „elvesztegetni az idejüket” a munkában, hanem valami hasznosat akarnak tanulni, művelni. Ennek okán a pandémia előtt csak „elvarázsolt” vagy „művész” jelzőkkel is illették őket, de mára nagyon sok ember megtanulta, hogy az általuk képviselt ideológia bizony követendő. Vagyis a vírusválság által elindított folyamatok pontosan egybeesnek a Followers generáció érdekeivel. Ez a munkaerőpiacon igen kedveltté teszi őket. Nagyon fontos, hogy az Ambitionists generációval igen sokat szenvedtek a munkahelyeken, hiszen állandó elvárásaik, egyéni érdekeik nagyon nehezen voltak összeilleszthetők a szervezet céljaival sok esetben. De amíg ők voltak a legfiatalabbak a munkaerőpiacon, nem igazán volt más lehetőség a munkaadók számára, minthogy a „modernek tűnjenek” szemléletet betartva értük harcoljanak. Nos, ebben van óriási változás, hiszen ma már a Followers generáció a legfiatalabb munkaerő. Ha valaki trendinek és modernnek akar tűnni, akkor őket szólítja meg, és hát jelentősen kevesebb problémát okoznak a cégek számára, mint az eggyel idősebb generáció tette korábban.

A Followers generáció idoljai

Azok a menedzserek, akiknek boldog életük van. Akiknek úgy általában van életük, a munka számukra hivatás, és szeretnek a hivatásukkal időt tölteni. Ez persze nagyon idillinek hangzik, de egyre több ilyen cégvezetőt, cégtulajdonost találhatunk. Számukra elsősorban az Ambitionists nemzedék által erőltetett „startup” mánia jó nagy „exittel” a végén nem hogy kívánatos, inkább meg nem értett, negatív dolog. Hiszen a Followers generáció abban hisz, hogy csapatként kell építeni, mégpedig jó és hasznos dolgokat. De ha így van, akkor miért akarná bárki eladni a hasznos, jó dolgait? És ez a szemlélet azért jelentősen megszűri az idolokat. Ezért is alakult ki úgy, hogy a Followers generáció is leginkább a Diplomats generációra tekint idolként, de csak azon tagjaira, akik a fentebb említett szabályoknak megfelelnek. Nagyon sok cég nem is érti, hogy a fiatal munkaerő egyszerűen nem akar dolgozni, vagy ha dolgozik is, a kényelmi szempontok – mint bejárás, annak időtartama – különleges jelentőséggel bírnak az életükben. Más cégek pedig arról számolnak be, hogy a Followers generációs munkavállalók óriási teherbírással rendelkeznek. Ahol idol van, ott a munkaidő nem számít, előkerül a Supporter attitűd és szolgálni akarják azt, aki a megfelelő, boldog életet biztosítja számukra. Fontos azt megjegyezni azonban, hogy ezek a gondolatok az esetek többségében nem kerülnek előtérbe, kibeszélésre, hiszen ez a generáció sokkal inkább introvertáltabb a többi generációval szemben. Egymás között viszont megbeszélik a helyzetet, és ezért kritikus, hogy mit gondolnak az adott vállalkozásról. Sok Ambitionists generációs vezető manapság bukik el vezetőként, mert toboroznia és megtartania kellene a fiatalokat, de számukra ez a törtetés és nyomulás teljesen elutasítandó. Így hát megtörténik a megállapítás: a fiatalok lusták és nem szeretnek dolgozni, nem célorientáltak. Nehogy elhiggyük ezeket a félrevezető nyilatkozatokat kollégáinknak. Egyszerűen őket nem fogadták el idolként.


Előző rész

Idolok nyomában (3.rész): Ambitionists generáció (1985-1996)