Váratlan fejlemény, hogy Kína békeszerződést közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, akik évtizedek óta ellenségek a Közel-Keleten. Annak ellenére, hogy az elmúlt háromnegyed évszázadban az Egyesült Államok volt a térség központi szereplője, Kína hirtelen új hatalmi résztvevő lett a Közel-Keleten. A 2016-ban bezárt nagykövetségek újranyitásáról szóló döntés csak az első lépést jelenti, és nem világos még, hogy a Szaúd-Arábia és Irán közötti közeledés milyen mélységű lesz. Bár Biden elnök Fehér Háza nyilvánosan üdvözölte a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, és nem fejezte ki nyíltan aggodalmát Peking szerepe miatt a két ország közeledésének helyreállításában, független elemzők szerint túl sokat hangoztatják az áttörést, és továbbra sem világos, meddig is fog elmenni a békeszerződés.
De-eszkaláció
A megállapodás kulcsa a szaúdiak által az amerikaiaknak elmondottak szerint az volt, hogy Irán kötelezettséget vállalt a Szaúd-Arábia elleni további támadások beszüntetésére és a királyságot célba vevő militáns csoportok támogatásának visszafogására. Irán és Szaúd-Arábia gyakorlatilag pusztító proxy-háborút vívott Jemenben, ahol a Teheránnal szövetséges huthi lázadók nyolc éven át harcoltak a szaúdi erők ellen. Az ENSZ és a Biden-kormányzat támogatásával tavaly megkötött tűzszünet nagyrészt leállította az összecsapásokat. Az ENSZ tavaly év eleji becslése szerint a háború során több mint 377 000 ember halt meg erőszak, éhezés vagy betegség következtében. Ugyanakkor a houthik több száz rakétát és felfegyverzett drónt lőttek ki Szaúd-Arábiára.
Szaúd-Arábia évek óta törekedett az ellenségeskedések felfüggesztésére Iránnal, először a Bagdadban tartott tárgyalásokon keresztül, amelyek végül nem vezettek eredményre. A Biden-kormányzat tisztviselői elmondták, hogy a szaúdiak tájékoztatták őket a pekingi megbeszélésekről, de az amerikaiak szkepticizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Irán betartja-e az új kötelezettségvállalásait.
Mohammed bin Szalmán koronaherceg Szaúd-Arábia tényleges vezetője, aki szoros kapcsolatokat ápolt Donald J. Trump elnökkel, és 2 milliárd dollárnyi finanszírozást biztosított a Jared Kushner, a volt elnök veje által létrehozott befektetési cégnek, Biden hivatalba lépése óta bonyolult diplomáciai játékot játszik. Biden még elnökjelöltként egyszer úgy nyilatkozott, hogy Szaúd-Arábiát „páriává” teszi, amiért elrendelte Dzsamál Khashoggi, a The Washington Post Egyesült Államokban élt szaúdi kolumnistája meggyilkolását. Tavaly azonban vonakodva beleegyezett, hogy ellátogasson a királyságba, mivel csökkenteni szerette volna a gázárakat, amelyek részben Oroszország ukrajnai inváziója miatt emelkedtek meg.
A kínai század?
A szaúdiakkal való kapcsolatok normalizálására tett erőfeszítései során Biden heves bírálatokat kapott, amiért a C.I.A. által Khashoggi meggyilkolásáért és feldarabolásáért felelősnek tartott koronaherceggel való találkozása során a sokat emlegetett „ökölpacsi” módon jelezte a két ország kapcsolatát. Az amerikai elnök és csapata azon is feldühödött, amikor szerintük a szaúdiak később megszegték a látogatás során kötött nyilvánosan be nem jelentett megállapodást, és tavaly ősszel visszafogták az olajkitermelést, hogy a gáz árát magasan tartsák. Ebben az esetben az amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy Mohamed herceg Putyin oldalára állt, és Biden meg nem nevezett „következményekkel” fenyegetőzött, hogy aztán visszavonulót fújjon anélkül, hogy bármit is lépett volna az ügyben. Most a trónörökös a kínaiakhoz fordul. „Néhányan az Arab-öbölben egyértelműen úgy látják, hogy ez a kínai évszázad” – mondta Steven A. Cook, a Council on Foreign Relations egyik vezető munkatársa.