Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

A francia inflációs helyzet

A francia infláció csökken, de nem minden szakértő gondolja úgy, hogy az ország igazán kézben tartja a helyzetet. Szeptemberben a francia infláció már a második egymást követő hónapban lassult, ami szöges ellentétben áll az olyan szomszédos országokkal, mint Spanyolország és Németország. Ennek a fő oka az energia és a szolgáltatások árának alacsonyabb mértékű emelkedésében keresendő.

Az Országos Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet (INSEE) közölte, hogy az éves infláció szeptemberben 6,2%-ra csökkent a júliusi 6,8%-os és az augusztusi 6,6%-os csúcsról. Ez a 6,2%-os adat 0,5%-kal volt kevesebb a vártnál, ami sokakat meglepett. A jó hírek ellenére azonban egyesek szerint még túl korai lenne ünnepelni, mert Franciaországnak az átlagos háztartások védelmét szolgáló megnövekedett kiadásai még több gondot fognak okozni a későbbiekben.

Az eurózóna inflációja szeptemberben összességében meghaladta a 10%-ot, ami rekordot jelent. Erre válaszul az elemzők még ebben a hónapban masszív kamatemelést jósolnak az Európai Központi Bank részéről. Az infláció mozgatórugói a megugró energia- és élelmiszerárak. A francia infláció főként azért enyhült, mert az energiaárak inflációja nem volt túl magas, mindössze 17,9%, ami az elmúlt egy év legalacsonyabb értéke. Ez részben annak köszönhető, hogy a francia kormány úgy döntött, hogy felső határt szab az áram- és a gázáraknak, és támogatást nyújt az gépkocsik üzemanyagára is. A kulcsfontosságú áruk mellett a szolgáltatások ára sem emelkedett, mivel a turisztikai főszezon szeptemberben véget ért. Az inflációval kapcsolatos viszonylag jó hírek ellenére a fogyasztói bizalom nem igazán erős, a morál gyenge, és az infláció tombolásával a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak továbbra is előtérbe kerülnek.

Shoulda, woulda, coulda

Az elkövetkező hónapokban várhatóan az élelmiszerek lesznek az infláció nagy hajtóerői. Bár az élelmiszerek árai szeptemberben még csak 5,8%-kal emelkedtek, az év végéig várhatóan már 12%-os lesz a drágulás. Egyesek bírálták a francia kormányt, amiért túl későn és túl keveset tett, pedig a 2021 év eleji adatok pont elég figyelmeztető jelet adtak a közelgő inflációról. Az ukrajnai háború azonban lehetővé tette, hogy mindenki Oroszországot jelölje meg az infláció kiváltó okaként. És bár a háború minden bizonnyal hozzá is járult a kialakult helyzethez, azonban sem a Francia Központi Bank, sem az Európai Központi Bank nem döntött amellett hogy közbelép, és proaktívan kamatot emel. Ehelyett nagyon sokáig vártak azzal, hogy elkezdjék használni a rendelkezésükre álló legjobb eszközt (kamatemelés), és csak azután tették ezt meg, amikor az inflációs károk nagy része – és ez egy önmagát fenntartó ördögi kör – már erőteljesen éreztette a hatását. Emiatt Franciaország GDP-növekedése az idei 2,7%-ról várhatóan 1% alá esik 2023-ra. Miközben Franciaországnak sikerült az infláció nagy részét kordában tartania, az előrejelzők mégis attól tartanak, hogy az igazán fájó következmények 2022-2023 telén jelentkeznek majd.