A szövetségi támogatásoknak köszönhetően a Semiconductor Industry Association és a Boston Consulting Group legújabb jelentése jelentős változást jelez a félvezetőiparban. A tervek szerint az Egyesült Államok 2032-re megháromszorozza hazai félvezetőgyártó kapacitását, ami a jelenlegi 10%-ról 14%-ra növelheti globális piaci részesedését, ez pedig évtizedek óta az első növekedést jelenti Amerika részesedését tekintve a globális chipgyártási piacon.
E növekedés központi eleme a kétpárti CHIPS-törvény, amely 39 milliárd dollárt különített el a Kereskedelmi Minisztériumtól az amerikai félvezetőgyártás támogatására, ami nélkül az amerikai részesedés 2032-re mindössze 8%-ra csökkenhetett volna. A törvény hatása túlmutat a puszta számokon és aláhúzza az Egyesült Államok stratégiai újrapozícionálását a globális félvezető piacon.
A CHIPS-törvény és az azt követő szövetségi kezdeményezések nemcsak a mennyiség növelésére, hanem a technológiai képességek fejlesztésére is összpontosítanak. Az Egyesült Államok várhatóan jelentős előrelépéseket fog tenni a csúcskategóriás logikai chipek gyártásában, amelyek kulcsfontosságúak az olyan technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia, az okostelefonok vagy az autonóm járművek. Ez a lépés stratégiai jelentőségű, mivel biztosítja, hogy az USA hozzáférjen a vezető szerephez szükséges legfejlettebb félvezetőkhöz. A félvezetőgyártás újjáéledése összhangban van a Biden-kormányzat tágabb céljaival is, amelyek az Egyesült Államok vezető szerepének megerősítésére irányulnak a kritikus csúcstechnológiai iparágakban. A kormányzat már bejelentette, hogy több mint 29 milliárd dollárral segíti ezt az ágazatot, és jelentős támogatásokat ítélt oda olyan nagyvállalatoknak, mint a Micron, a Samsung, az Intel és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), hogy bővítsék amerikai székhelyű tevékenységüket.
Ez a törekvés természetesen más globális hatalmaknál is megjelent, hiszen többek között az Európai Unió, Japán és Kína is fokozza a félvezetőgyártás ösztönzését. Az amerikai stratégia agresszív pénzügyi támogatásával és átfogó politikai keretrendszerével emelkedik ki, amelynek célja a félvezetőgyártás jelentős részének visszaszerzése – az előrejelzések szerint a 2024 és 2032 között az iparágba tervezett globális magánszektorbeli beruházások mintegy 30%-át fogják megszerezni. Az iparág vezetői és elemzői is elismerően nyilatkoztak az amerikai félvezetőágazat gyors növekedési üteméről. John Neuffer, a Félvezetőipari Szövetség elnöke és vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a CHIPS-törvény kulcsfontosságú tényező volt e fejleményekben. Az olyan tudósok, mint Chris Miller a Tufts Egyetemről, szintén elismerik ezen ösztönzők átalakító hatását az üzleti beruházási stratégiákra, különösen a fejlett chipgyártás területén.
Az optimizmus ellenére az előre vezető út tele van kihívásokkal, hiszen a félvezetőipar terjeszkedéséhez olyan képzett munkaerőre van szükség, amely képes a csúcstechnológiás gyártóüzemek építésére és működtetésére – és ez a kereslet jelenleg igencsak meghaladja a kínálatot.
Összefoglalva, bár az amerikai félvezetőipar példátlan növekedési pályán van, e lendület fenntartása stratégiai előrelátást és folyamatos politikai támogatást igényel. A félvezetőgyártás iránti folyamatos kormányzati elkötelezettség nemcsak a technológiai képességek fejlesztését célozza, hanem a gazdasági és stratégiai előnyök biztosítását is az egyre fokozódó globális versenyben.