Az amerikai védelmi minisztérium hétfőn „kínai katonai vállalatnak” minősítette a közösségi médiában és a játékiparban való dominanciájáról ismert kínai technológiai óriást, a Tencentet, ami tovább fokozza a gazdasági és geopolitikai súrlódásokat az Egyesült Államok és Kína között. A döntés az állítólagos katonai kapcsolatokkal rendelkező kínai vállalatokkal szembeni szélesebb körű fellépés részeként született, jelezve Washington egyre határozottabb álláspontját Kína befolyásának korlátozására a kritikus ágazatokban. A Tencent részvényei az Egyesült Államokban közel 10%-ot estek a bejelentést követően.
A védelmi minisztérium frissített feketelistáján más prominens kínai vállalatok is szerepelnek: az akkumulátorgyártó Contemporary Amperex Technology Company (CATL), a China Overseas Shipping (COSCO), a chipgyártó Changxin Memory Technologies és a dróngyártó Autel Robotics. A Federal Registerben közzétett frissített lista immár 134 vállalatot tartalmaz, amelyeket azzal vádolnak, hogy a kereskedelmi technológia és Kína katonai ambícióinak metszéspontjában tevékenykednek. A Tencent természetesen tagadta a vádakat, egy e-mailben kijelentette, hogy a megjelölés „egyértelműen tévedés”, és azt állította, hogy nem katonai vállalat, sőt még csak nem is beszállító. A vállalat biztosította az érdekelt feleket, hogy a listára kerülés nem befolyásolja a működését, és kifejezte készségét, hogy a Pentagonnal együttműködve foglalkozzon a kérdéssel. A megjelölés figyelmeztetésként szolgál az amerikai vállalkozások számára, és arra figyelmezteti őket, hogy lehetséges következményekkel járhat, ha a listán szereplő vállalatokkal lépnek kapcsolatba. Bár a listára való felvétel nem tiltja meg az amerikai cégeknek, hogy ezekkel a szervezetekkel együttműködjenek, de kizárhatja őket a jövőbeni védelmi minisztériumi szerződésekből.
A hatás túlmutat a Tencenten. A CATL, az elektromos járművek akkumulátorainak piacán jelentős szereplő és a Ford Motor 3,5 milliárd dolláros, michigani elektromosjármű-gyárának technológiai partnere, szintén ellenezte a felvételét. A vállalat kijelentette, hogy „soha nem vett részt katonai vonatkozású tevékenységekben”, és jelezte, hogy jogi lépéseket tehet a döntés megtámadására. Más vállalatok egyelőre még nem nyilatkoztak.
Ez az eszkaláció a Washingtonban növekvő erőteljes kétpárti nyomás közepette történik, a céllal, hogy ellensúlyozzák Kína technológiai és katonai fejlődését. A Biden-kormányzat kiterjesztette a kereskedelmi korlátozásokat és tilalmat vezetett be a kettős felhasználású termékekre, és az elmúlt hónapokban már csaknem 140 kínai vállalatot vettek célba. Ezen túlmenően, a fontolgatott új szabályok korlátozhatják vagy betilthatják a kínai gyártású drónokat az Egyesült Államokban. Peking megtorló intézkedésekkel válaszolt, beleértve az amerikai chipgyártó Nvidia elleni vizsgálatot, a ritka ásványi anyagok USA-ba irányuló exportjának korlátozását és az amerikai ellátási láncok sebezhetőségét feltáró intézkedéseket. Ezzel egyidejűleg Janet Yellen pénzügyminiszter és kínai kollégája, He Lifeng hétfőn megbeszélést folytatott a növekvő feszültségek kezeléséről. Bár mindkét fél elismerte a gazdasági kihívásokat, jelentős megoldások azonban még nem születtek.
Ez a folyamatos gazdasági viszálykodás tükrözi a világ két legnagyobb gazdasága közötti, a globális dominanciáért folytatott szélesebb körű küzdelmet, amelynek egyértelmű megoldása egyelőre nem látszik.