Szeptemberben az euróövezetben az infláció több mint három év óta először csökkent az Európai Központi Bank (EKB) célkitűzése alá, ami jelentős fejleményt jelentett a régió gazdasági helyzetében.
A kedden közzétett adatok szerint a fogyasztói árak az eurót használó 20 országban átlagosan 1,8%-kal emelkedtek, szemben az augusztusi 2,2%-kal. Az EKB, amelynek célja az infláció 2% körül tartása, legutóbb 2021-ben érte el ezt a célt. Mivel az infláció most ismét a célérték alatt van, sok befektető arra számít, hogy a központi bank felgyorsítja a kamatcsökkentések ütemét. A piaci hangulat máris egyértelműen tükrözi ezt a várakozást. Az EKB következő ülésén történő kamatcsökkentés valószínűsége 90% fölé emelkedett, szemben az egy héttel korábbi kevesebb mint 67%-kal. A befektetők és az elemzők egyaránt hamarosan szoros figyelemmel fogják követni az EKB döntéshozóinak októberi ülésérét. Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management makrogazdasági elemzési vezetője rámutatott, hogy „az irányadó kamatlábak túlságosan korlátozóak az euróövezetben”, és negyedpontos kamatcsökkentésre számít a következő döntéskor. Az EKB az infláció visszafogása és a régió küszködő gazdaságának túlzott károsodásának elkerülése közötti kötéltáncot járja: miután a központi bank 2022-ben és 2023 elején az infláció megfékezése érdekében emelte a kamatlábakat, idén óvatosan csökkenteni kezdte azokat. Júniusban csökkentették a kamatlábakat, de a júliusi szünet után szeptemberben újabb csökkentés következett. A csökkentések ellenére az infláció egyes ágazatokban, különösen a szolgáltatásokban, makacsul magas maradt. A szolgáltatások inflációja az elmúlt öt hónapban 4% körül mozgott, ami megnehezíti az EKB azon feladatát, hogy az inflációs nyomás újbóli felerősödése nélkül csökkentse az árakat.
Az általános infláció szeptemberi erőteljes csökkenése azonban erősíti a további kamatcsökkentés mellett szóló érveket. Christine Lagarde, az EKB elnöke az Európai Parlament egyik bizottsági meghallgatásán óvatos optimizmusának adott hangot: „A legutóbbi fejlemények megerősítik a bizalmunkat abban, hogy az infláció időben visszatér a célértékhez. Ezt figyelembe fogjuk venni a következő, októberi monetáris politikai ülésünkön”. A közelmúlt gazdasági adataival együtt a megjegyzései megerősítették az e havi kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat. Egyes elemzők ennek ellenére úgy vélik, hogy az EKB decemberig elhalaszthatja a további csökkentéseket. Azzal érvelnek, hogy a szolgáltatások inflációjának fennmaradása, valamint a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatos tartós bizonytalanságok miatt az EKB rövid távon óvatos maradhat. Az infláció csökkenése ellenére az euróövezet gazdasági kihívásai továbbra is jelentősek. A régió gazdasági növekedése lassú volt, számos ország magas adósságszinttel, gyenge fogyasztói kereslettel és olyan külső sokkhatásokkal küzd, mint az ukrajnai háború. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az euróövezet GDP-növekedése 2024-re várhatóan mindössze 0,7%-ra lassul, ami tükrözi a régió előtt álló nehézségeket.
Most, hogy az infláció látszólag ellenőrzés alatt van, a hangsúly arra fog áthelyeződni, hogy az EKB hogyan kezeli monetáris politikáját az elkövetkező hónapokban. A központi bank döntései kulcsfontosságúak lesznek, nemcsak az infláció stabilizálása, hanem az euróövezet törékeny gazdasági fellendülésének támogatása szempontjából is. A befektetők, a vállalkozások és a fogyasztók egyaránt feszült figyelemmel kísérik, hogyan navigál az EKB ezeken a zavaros vizeken.