test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Csökkenti a kamatlábakat az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank csütörtökön jelentős politikai változást hajtott végre, és közel öt év óta először csökkentette a kamatlábakat. Ez a lépés eltérést jelent a bank infláció elleni agresszív erőfeszítéseitől, mivel a tisztviselők célja az euróövezet gazdasági növekedésének támogatása.

Üdvözlendő változás az inflációs dinamikában

Mivel az infláció az EKB 2 százalékos célja felé enyhül, a központi bank úgy döntött, hogy negyed százalékponttal csökkenti három irányadó kamatlábát, ez a kiigazítás pedig az eurót használó mind a 20 országot érinti. Az irányadó betéti kamatlábat 4 százalékról 3,75 százalékra csökkentették, ami szeptember óta történelmi csúcsnak számít. Christine Lagarde, az EKB elnöke frankfurti sajtótájékoztatóján az inflációs kilátások javulását hangsúlyozta. „Az inflációs kilátások jelentősen javultak” – jelentette ki. „Most helyénvaló mérsékelni a monetáris politikai korlátozás mértékét”.

Az EKB kamatcsökkentése illeszkedik ahhoz a szélesebb globális trendhez, amelyben a döntéshozók felismerik, hogy a magas kamatlábak hatékonyan fékezték az inflációt. Most a központi bankok kezdik csökkenteni a kamatlábakat, megkönnyítve ezzel a vállalkozások és a háztartások számára a hitelek megfizethetőbbé tételét. A Bank of Canada élen járt ebben a mozgalomban, és hasonló lépéseket tettek a svájci és a svéd központi bankok is. Velük szemben az Egyesült Államok azonban továbbra is óvatos. A Federal Reserve tisztviselői addig várnak a politika enyhítésével, amíg nem lesznek biztosabbak a tartós infláció megszűnésében. A Bank of England ezzel szemben nyárra jelzi potenciális kamatcsökkentését.

Európa inflációs válsága

Az EKB legutóbbi kamatcsökkentése, amely 2019 szeptembere óta az első, azt jelzi, hogy az európai inflációs válság legsúlyosabb szakaszának vége. Az euróövezeti infláció 2022 végén az energiaárak emelkedése miatt 10 százalék fölé szökött, ami hatással volt a fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra, és magasabb bérigényeket eredményezett. Ennek ellensúlyozására az EKB agresszív kamatemelési ciklusba kezdett, és egy éven belül a betéti kamatlábat a negatív 0,5 százalékról 4 százalékra emelte, ezzel a stratégiával pedig sikerült csökkenteni az inflációt, amely májusban már 2,6 százalékra csökkent. Az alacsonyabb energiaárak szintén jelentősen hozzájárultak ehhez a csökkenéshez, és az élelmiszer-infláció is 3 százalék alá lassult az egy évvel ezelőtti több mint 12 százalékról.

Egyensúlyozás és óvatosság

Bár az EKB kamatcsökkentését üdvözölték, a bank figyelmeztetett a tartósan erős árnyomásra, és azt vetítette előre, hogy az infláció a jövő évben is a 2 százalékos célérték felett marad. A teljes inflációs ráta 2025-ben várhatóan átlagosan 2,2 százalék lesz, ami pedig valamivel magasabb a korábbi előrejelzéseknél. Lagarde kiemelte az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságot, hangsúlyozva, hogy az árnövekedés az év során ingadozhat, az EKB pedig továbbra is éberen figyel a bérnövekedésre, ami magasabb fogyasztói árakhoz vezethet, ha a vállalkozások áthárítják a megnövekedett munkaerőköltségeket.

Az óvatos hozzáállás ellenére az EKB munkatársai 0,9 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak az euróövezetben az idei évre, szemben a három hónappal ezelőtti 0,6 százalékkal. A szolgáltatási szektor bővül, a feldolgozóipar stabilizálódik, és a globális kereslet növekedésével az export várhatóan növekedni fog, emellett pedig az alacsonyabb infláció és a magasabb bérek várhatóan növelik a fogyasztói vásárlóerőt.