Trump második hivatali idejének első hónapjaiban átfogó deregulációs program indult el, amely olyan ágazatokat céloz meg, mint a környezetvédelmi politika, a pénzügyek és a kormányzati hatékonyság. Ezen intézkedések célja a vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése, mindenesetre komoly vitákat váltottak ki a lehetséges környezeti és gazdasági következményekkel kapcsolatban.
A környezetvédelmi politika átalakítása
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) Lee Zeldin adminisztrátor vezetésével 31 környezetvédelmi szabályozás visszavonását kezdeményezte. Ez a széles körű intézkedés leginkább a széntüzelésű erőművek kibocsátásával, az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekkel és az elektromos járművekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos politikákat érinti. Zeldin azt állítja, hogy ezek a változtatások csökkenteni fogják a szabályozási költségeket, csökkentik fogják továbbá a megélhetési költségeket és megfiatalítják az amerikai gyártást. A környezetvédő csoportok azonban aggodalmukat fejezik ki a megnövekedett szennyezés és a közegészségügyi kockázatok miatt, és ígéretet tettek arra, hogy bírósági úton megtámadják ezeket a lépéseket.
A kormány energiastratégiájával összhangban Doug Burgum belügyminiszter a fúrások és bányászat növelésére szólított fel az állami földeken. Ennek a lépésnek a célja a fosszilis tüzelőanyag-termelés fellendítése és az államadósság csökkentése a jogdíjfizetéseken keresztül. Burgum hangsúlyozza, hogy a termelési költségek csökkentése és az energia- és bányaprojektek engedélyezési folyamatainak felgyorsítása érdekében a meglévő szabályozások akár 30%-át is le kell csökkenteni.
A pénzügyi szektor deregulációja
A kormányzat deregulációs törekvései ellenére a jelentős bankfúziók a piaci volatilitás és a gazdasági bizonytalanság miatt késedelmet szenvedtek. Miközben bizonyos pénzügyi szabályozások enyhítésére irányuló erőfeszítések folynak, a nagyszabású konszolidációkat fokozott ellenőrzésnek kell alávetni. Az iparág vezetői arra számítanak, hogy a kisebb regionális és közösségi bankok folytathatnak fúziókat, de a nagyobb intézményeknek a jelenlegi gazdasági környezetben kihívásokkal kell szembenézniük.
A Kormányzati Hatékonysági Főosztály létrehozása
Figyelemre méltó fejlemény az Elon Musk által vezetett Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) létrehozása. Ennek a szervezetnek a feladata a bürokratikus akadályok lebontása, a túlzott szabályozások csökkentése és a szövetségi ügynökségek átszervezése a működési hatékonyság növelése érdekében. A DOGE konkrét hatásköreit és alkalmazási körét azonban még mindig mérlegelik, ami vitákat vált ki a szövetségi kormányzat működésére gyakorolt lehetséges hatásairól.
Következmények a vállalkozásokra nézve
A vállalkozásoknak azt tanácsolják, hogy szorosan kövessék nyomon ezeket a szabályozási változásokat, értékeljék azok lehetséges hatásait, és dolgozzanak ki stratégiákat a változó környezetben való eligazodásra. A szabályozási stabilitástól nagymértékben függő iparágaknak – például a pénzügyi, az energetikai és a feldolgozóiparnak – fel kell készülniük a lehetséges zavarokra és szakpolitikai változásokra. Míg egyes vállalatok számára előnyös lehet a megfelelési költségek csökkenése, mások aggodalmukat fejezik ki a gyors politikai változások okozta bizonytalanság miatt, ami hatással lehet a beruházási döntésekre és a hosszú távú tervezésre.
Miközben a kormányzat folytatja deregulációs programját, a gazdasági növekedés előmozdítása és a környezetvédelmi és közegészségügyi normák védelme közötti egyensúly továbbra is a nemzeti viták középpontjában áll.