Még februárban is Japán vezetése úgy vélte, hogy egyértelmű és viszonylag egyszerű a vonal Washington felé. Shigeru Ishiba miniszterelnök találkozott Donald Trumppal, és megerősítette Japán szerepét az Egyesült Államok egyik legfontosabb befektetőjeként. Ez a kapcsolat azonban néhány hét múlva megromlott, amikor Trump kormánya olyan átfogó vámokat vetett ki, amelyek szinte minden más szövetségesnél súlyosabban sújtották a szigetországot. Április 2-án 24 százalékos kölcsönös vámot jelentettek be – amelyet hamarosan 25 százalékos vámmal való fenyegetés követett. A vámok ráadásul kifejezetten Japán autóiparát, exportgazdaságának gerincét célozta. Tokió igyekezett tárgyalni, de június végére mind a hét tárgyalási forduló óriási csalódásokat eredményezett. A kudarc több mint diplomáciai szégyen. A japán központi bank csökkentette növekedési előrejelzését, miután a májusi exportadatok 11 százalékos visszaesést mutattak az Egyesült Államokba irányuló szállítások terén. Csak a közlekedési eszközök szállítása több mint 8 százalékkal esett vissza. Az autógyártók milliárdos veszteségekre készülnek, és a júliusban esedékes országos választások miatt a kormánypártra óriási extra nyomás nehezedik, hogy ne adja meg magát.
A kezdeti optimizmus ellenére – amelyet olyan gesztusok tápláltak, mint például az, hogy Japán főtárgyalója MAGA-sapkát vett fel az áprilisi találkozókon – a Trump-kormányzat kevéssé mutatott érdeklődést a kompromisszum iránt. Japán engedményeket ajánlott fel az energia- és védelmi beszerzések terén, de Trump évtizedes sérelmekre fixálódott: autóimport, mezőgazdasági protekcionizmus és az általa „elkényeztetett” kereskedelmi partner. Tokiói tisztviselők azt remélték, hogy Trump és Shinzo Abe barátságos múltbeli kapcsolata működni fog. Nem így történt. Elemzők most azzal érvelnek, hogy Japán félreértette Trump következetességét – a japán exportra vonatkozó, ám úgy néz ki 1980-as évekbeli panaszai sosem tűntek el igazán.
Otthon Trumpnak saját politikai ösztönzőivel kell szembenéznie. Mivel kormánya a „90 üzlet 90 nap alatt” elnevezéssel hirdeti magát, Japán ellenállása nagy horderejű akadályt jelent. Trump aktuális nyers, egyszerű és egyértelmű üzenetét – „vagy elfogadod, vagy nem” – újabb fenyegetések követték, és engedmények továbbra sem születtek. Ebben az új szituációban Japánnak újra kell kalibrálnia magát. Nem támaszkodhat többé a diplomáciai kapcsolatokra vagy befektetési ígéretekre a preferenciális bánásmód fenntartása érdekében. Az elmúlt 30 év tanulságai – tárgyalások, szövetségépítés, pragmatizmus – még mindig relevánsak, de ezeket a diplomácia tranzakciós modellje próbára teszi, amely még a közeli szövetségeseket is tisztességes játékként kezeli. Japán számára az Egyesült Államok új kereskedelmi doktrínája már nem hipotetikus. Már itt van a küszöbön. És a következmények még csak most kezdődnek.