Kína elszántan követi a zéró COVID stratégiáját, de még a nemzet híresen engedelmes polgárai is kezdenek belefáradni már ebbe a helyzetbe. Az, hogy társadalmi zavargások vannak Kínában nem újdonság, azonban a világ közvéleménye ebből nem sokat látott az elmúlt évtizedekben. Ahogy Kína gazdasága dübörgött úgy tűnt, hogy az országot általában erős összefogás jellemzi, de a KKP elutasította a zéró COVID politika feloldását, ami az elmúlt héten az ázsiai tőzsdéket zuhanórepülésbe taszította, és negatívan befolyásolta a nyersolaj árát is.
Most egyre nagyobb az aggodalom, hogy a kínai hatóságoknak mennyi időbe fog tartani a világ második legnagyobb gazdaságának újbóli megnyitása. Megrázó látvány volt, amikor ezrek vonultak az utcára november utolsó hétvégéjén – a Kínai Kommunista Párt hatalmának évek óta legnagyobb kihívásaként -, és erre a piaci reakció is igen gyors volt. A sanghaji és hongkongi, valamint a japán és az ausztrál tőzsdék is alacsonyabban zártak. A befektetői idegesség gyorsan átterjedt nyugatra is, Európában a nyitáskor csökkenés volt tapasztalható, az amerikai határidős tőzsdei jegyzések pedig estek. A részvények közül érdemes figyelni az iPhone papírjait, mivel a befektetők aggódnak a vállalat Kínában lévő gyártó központjai miatt. A nyersolaj ára eközben a 11 hónapos háború előtti mélypontra esett vissza.
Miért is tiltakoznak a kínaiak?
A tüntetések azután kezdődtek, hogy november 24-én 10 ember meghalt egy tűzvészben Urumcsiban, a Hszincsiang tartományban található városban, ahol egyes lakosok már több mint 100 napja zárlat alatt vannak. Sok kínai a Covid miatti megszorításokat okolta, mondván, hogy a lakosok nem tudtak időben elmenekülni, és a mentési munkálatokkal is késlekedtek. (A hatóságok tagadják a vádakat.) A közösségi médiában erős indulatokat váltott ki az eset, és ezrek vonultak utcára több városban, köztük Sanghajban, Wuhanban és Csengtuban, valamint a pekingi egyetemi kampuszokon, ahol a diákok üres papírlapokat tartottak a kezükben, hogy tiltakozzanak a kiszélesedő cenzúra ellen.
A kínai állami média állítólag még a katari világbajnokságon szereplő maszk nélküli szurkolókról készült képeket is cenzúrázta, ez pedig csak olaj volt a tűzre, és igencsak feldühítette a kínai közösségi média felhasználóit. A Twitter a jelentések szerint kínai nyelvű spam tartalmak áradatával küzdött, amelyek célja nyilvánvalóan az volt, hogy elnyomják a tüntetésekről szóló tudósításokat. Sanghajban néhány tüntető Xi lemondását követelte – ami rendkívül ritka, főleg nagy nyilvánosság előtt -, és sokakat letartóztattak, köztük két külföldi újságírót is.
Kínában nem ismeretlenek a tüntetések, de az igen szokatlan, hogy egy olyan kérdésben, amelyben ennyire központi szerepet játszik a párt belpolitikájában, több városban is ilyen széles körű tüntetések legyenek. A zéró Covid még egy darabig fennmaradhat, de a hatóságok ebben a hónapban jelezték, hogy megkezdik a gazdaságot sújtó korlátozások enyhítését, ami reményt adhat arra, hogy az ország hamarosan újra nyit. A fertőzések legutóbbi megugrása azonban további korlátozásokhoz vezetett, és a múlt héten a lakosság egyharmadát teljes vagy részleges zárlat alá helyezték.
Ui.: A cikk írását követően érkezett a hír, miszerint a Kínai kormány elrendelte a zárlatok részleges feloldását, ami azt is előrevetíti, hogy az ország lassan visszatér a normál kerékvágásba.