Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Elhúzódó COVID Kínában

Kína elszántan követi a zéró COVID stratégiáját, de még a nemzet híresen engedelmes polgárai is kezdenek belefáradni már ebbe a helyzetbe. Az, hogy társadalmi zavargások vannak Kínában nem újdonság, azonban a világ közvéleménye ebből nem sokat látott az elmúlt évtizedekben. Ahogy Kína gazdasága dübörgött úgy tűnt, hogy az országot általában erős összefogás jellemzi, de a KKP elutasította a zéró COVID politika feloldását, ami az elmúlt héten az ázsiai tőzsdéket zuhanórepülésbe taszította, és negatívan befolyásolta a nyersolaj árát is.

Most egyre nagyobb az aggodalom, hogy a kínai hatóságoknak mennyi időbe fog tartani a világ második legnagyobb gazdaságának újbóli megnyitása. Megrázó látvány volt, amikor ezrek vonultak az utcára november utolsó hétvégéjén – a Kínai Kommunista Párt hatalmának évek óta legnagyobb kihívásaként -, és erre a piaci reakció is igen gyors volt. A sanghaji és hongkongi, valamint a japán és az ausztrál tőzsdék is alacsonyabban zártak. A befektetői idegesség gyorsan átterjedt nyugatra is, Európában a nyitáskor csökkenés volt tapasztalható, az amerikai határidős tőzsdei jegyzések pedig estek. A részvények közül érdemes figyelni az iPhone papírjait, mivel a befektetők aggódnak a vállalat Kínában lévő gyártó központjai miatt. A nyersolaj ára eközben a 11 hónapos háború előtti mélypontra esett vissza.

Miért is tiltakoznak a kínaiak?

A tüntetések azután kezdődtek, hogy november 24-én 10 ember meghalt egy tűzvészben Urumcsiban, a Hszincsiang tartományban található városban, ahol egyes lakosok már több mint 100 napja zárlat alatt vannak. Sok kínai a Covid miatti megszorításokat okolta, mondván, hogy a lakosok nem tudtak időben elmenekülni, és a mentési munkálatokkal is késlekedtek. (A hatóságok tagadják a vádakat.) A közösségi médiában erős indulatokat váltott ki az eset, és ezrek vonultak utcára több városban, köztük Sanghajban, Wuhanban és Csengtuban, valamint a pekingi egyetemi kampuszokon, ahol a diákok üres papírlapokat tartottak a kezükben, hogy tiltakozzanak a kiszélesedő cenzúra ellen.

A kínai állami média állítólag még a katari világbajnokságon szereplő maszk nélküli szurkolókról készült képeket is cenzúrázta, ez pedig csak olaj volt a tűzre, és igencsak feldühítette a kínai közösségi média felhasználóit. A Twitter a jelentések szerint kínai nyelvű spam tartalmak áradatával küzdött, amelyek célja nyilvánvalóan az volt, hogy elnyomják a tüntetésekről szóló tudósításokat. Sanghajban néhány tüntető Xi lemondását követelte – ami rendkívül ritka, főleg nagy nyilvánosság előtt -, és sokakat letartóztattak, köztük két külföldi újságírót is.

Kínában nem ismeretlenek a tüntetések, de az igen szokatlan, hogy egy olyan kérdésben, amelyben ennyire központi szerepet játszik a párt belpolitikájában, több városban is ilyen széles körű tüntetések legyenek. A zéró Covid még egy darabig fennmaradhat, de a hatóságok ebben a hónapban jelezték, hogy megkezdik a gazdaságot sújtó korlátozások enyhítését, ami reményt adhat arra, hogy az ország hamarosan újra nyit. A fertőzések legutóbbi megugrása azonban további korlátozásokhoz vezetett, és a múlt héten a lakosság egyharmadát teljes vagy részleges zárlat alá helyezték.

Ui.: A cikk írását követően érkezett a hír, miszerint a Kínai kormány elrendelte a zárlatok részleges feloldását, ami azt is előrevetíti, hogy az ország lassan visszatér a normál kerékvágásba.