Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közösen újabb szankciós csomagot hirdetett meg Oroszország ellen, szorosabbra fűzve a gazdasági nyomást a Kreml háborús gépezetére – mindezt az Egyesült Államok részvétele nélkül. A május 20-án bejelentett intézkedések jól mutatják, hogy nő az európai elégedetlenség Donald Trump amerikai elnök kiváró hozzáállásával szemben, miután egy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés sem hozott tűzszünetet, sem új amerikai szankciókat.
Az új csomag középpontjában Oroszország úgynevezett „árnyékflottájának” visszaszorítása áll – egy kiterjedt tankerhálózat, amely lehetővé teszi az orosz nyersolaj exportját a nyugati árkorlátozások kijátszásával. Az Egyesült Királyság és az EU új korlátozásokat vezetett be azokra a pénzügyi intézményekre is, amelyek segítettek a szankciók kijátszásában. Ezek az intézkedések annak a hosszabb távú stratégiának a részei, amely a kiskapuk lezárásával és a jogérvényesítés erősítésével kíván nyomást gyakorolni Moszkvára.
A legfrissebb szankciók háttere, hogy Oroszország továbbra is elutasítja az azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet. Johann Wadephul német külügyminiszter kijelentette, hogy az EU „reagálni fog” Moszkva elutasítására, és felszólította Washingtont, hogy hasonlóképpen cselekedjen. Ennek ellenére Trump elnök egyelőre nem hagyott jóvá újabb szankciókat, csupán annyit mondott: „Sok mindent vizsgálunk, majd meglátjuk.”
Ez a kivárás több, mint puszta szimbolikus gesztus. Bár Trump korábban azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak, most láthatóan visszavonult ettől az állásponttól. Egy kéthónapos telefonbeszélgetés után Putyinnal az amerikai elnök állítólag már nem ragaszkodik a 30 napos tűzszünethez, és úgy nyilatkozott, hogy a békefolyamatnak „haladnia kell a maga útján”. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a szankciók fenyegetésének most negatív hatása lehetne, mivel elriaszthatja Moszkvát a tárgyalóasztaltól.
Európában azonban sokan másképp látják. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy újabb szankciós csomag van előkészítés alatt, míg Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter felszólított, hogy „nyomást kell gyakorolni Putyin birodalmi ábrándjának” lezárására. Közben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elmondta, hogy Leo pápa felajánlotta a Vatikánt, mint a következő béketárgyalások helyszínét.
Mindezek ellenére kevés jel utal arra, hogy Moszkva engedne. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy „nem hajlandó ultimátumokat elfogadni”, és ismét Ukrajnára hárította a felelősséget a következő lépés megtételéért. Eközben az EU és Nagy-Britannia jelezték, hogy fontolóra veszik a G7-ek által meghatározott 60 dolláros hordónkénti árplafon további csökkentését, mivel a globális olajárak idei csökkenésével az intézkedés vesztett hatékonyságából.
Amíg Washington kivár, Európa önálló stratégiát választott – ez lehet bátor diplomácia, vagy elpazarolt befolyás.