2023 második negyedévében Európa gazdasága a fellendülés jeleit mutatta, ami az év elejei lassú kezdethez viszonyítva reményre ad okot. Az eurózóna 0,3 százalékos növekedést tapasztalt, ami felülmúlta a közgazdászok előrejelzéseit. A gazdasági fellendülés azonban egyenlőtlen volt az euróvalutát használó 20 ország között.
Míg egyes nemzetek pozitív növekedést mutattak, mások olyan kihívásokkal szembesültek, amelyek befolyásolták gazdasági kilátásaikat. Emellett az infláció továbbra is magas maradt, ami aggodalomra adott okot, és az Európai Központi Bank (EKB) további intézkedéseire lehet szükség annak kordában tartásához.
Egyenetlen gazdasági növekedés
A gazdasági fellendülés az euróövezetben koránt sem volt egyenletes. Míg néhány országban, például Spanyolországban és Franciaországban pozitív növekedés volt tapasztalható, addig Németország, Európa legnagyobb gazdasága stagnált a második negyedévben. A német ipari ágazat az energiafüggőség és az ukrajnai háború okozta áremelkedések miatt akadályokba ütközött, ami nyugtalanságra adott okot a fellendülés kilátásaival kapcsolatban.
Olaszországban, Ausztriában és Lettországban a második negyedévben visszaesett a termelés, ami tovább fokozta a régió előtt álló kihívásokat. Ezzel szemben Spanyolország a robusztus belföldi keresletből profitált, Franciaországban pedig a közlekedési eszközök exportja ugrott meg jelentősen, ami hozzájárult az euróövezet általános növekedéséhez.
Továbbra is fennállnak az inflációs aggodalmak
Az Európai Központi Bank erőfeszítései ellenére az infláció továbbra is magas maradt az euróövezetben, júliusban 5,3%-os éves rátát ért el. A bank kamatemeléssel próbálta az inflációt a 2 százalékos célértékre szorítani. Bár az infláció némileg csökkent, a maginfláció – amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat – értéke számottevően nem változott, ami aggályokat keltett a régió gazdasági stabilitásával kapcsolatban.
Az előttünk álló kihívások
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nyitva tartotta az ajtókat a lehetséges megoldásoknak a következő, szeptemberi kamatdöntő ülés előtt. Az Ukrajnában zajló háború hatása a korábbi kamatemelésekkel együtt aggodalmakat keltett a hitelezési feltételek szigorodásával és a hitelek iránti csökkenő kereslettel kapcsolatban, ami a fogyasztói kiadások visszaesését eredményezheti az euróövezetben. Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy Európát továbbra is a stagnálás, vagy akár a recesszió veszélye fenyegeti, és a gazdasági mutatók gondos nyomon követését és rugalmas monetáris politikát követelnek meg.
Miközben az energiaárak csökkentek és Európa haladást ért el az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése terén, az ukrajnai háború továbbra is jelentős gazdasági terhet jelent a régió számára. A politikai döntéshozók részletekbe menően értékelni fogják a beérkező adatokat és tendenciákat, hogy döntsenek a monetáris politika következő lépéseiről. Az év második fele várhatóan kihívásokkal teli lesz, és Európának foglalkoznia kell az egyenlőtlen növekedéssel, az inflációs nyomással és a potenciális kockázatokkal a stabil és fenntartható gazdasági fellendülés biztosítása érdekében.