Múlt csütörtökön a Bank of England bejelentette a 11. egymást követő negyedpontos kamatemelését. Ez a lépés a szerdán közzétett adatok nyomán történt, amelyek a brit inflációs ráta váratlan emelkedését mutatták. A fogyasztói árak februárban 10,4 százalékra emelkedtek az előző havi 10,1 százalékról, ami véget vetett a csökkenő tendenciának, és makacsul kétszámjegyű szinten tartotta az inflációt.
E fejlemények ellenére a központi bank megerősítette, hogy a brit bankrendszer „ellenálló”, és képes elviselni a magasabb kamatlábak időszakát – derül ki az e heti ülés jegyzőkönyvéből. Ez az intézkedés egybeesik a központi pénzintézetek számára egyre feszültebb időszakkal, mivel az amerikai bankrendszerben tapasztalható problémák azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók két ellentétes kockázattal küzdenek: az inflációval, amely tartósan fennmarad és magasabb kamatlábakkal kell kezelni, valamint a magasabb kamatlábakkal, amelyek súlyosbíthatják a banki zavarokat.
Korábban csütörtökön a Svájci Nemzeti Bank szintén fél százalékponttal emelte a kamatlábakat, hogy ellensúlyozza a Svájcban „újra megnövekedett inflációs nyomást”. Ez a döntés napokkal azután született, hogy az ország egyik legnagyobb bankját, a Credit Suisse-t felvásárolta a legnagyobb riválisa, az UBS egy olyan üzletben, amelyet sietve kötött a kormány, hogy megfékezze a növekvő bankválságot. A svájci központi bank pedig közölte, hogy „nagy összegű likviditási segítséget nyújt” svájci frankban és devizában is.
Elmulasztott célok
A Bank of England döntéshozói 2021 decembere óta 4,25 százalékra emelték a kamatlábakat a nulla közeli szintről, hogy megpróbálják megfékezni a magas inflációt. A múlt hónapban azonban a bank jelezte, hogy a jövőbeli kamatemelések nem magától értetődőek, és a döntéshozók reagálnak majd a gazdaságba beágyazódó infláció jeleire. Emiatt az elemzők arra számítottak, hogy a bank közel áll a kamatemelések leállításához, és ezt a véleményüket még a héten is fenntartották.
A Bank of England előrejelzése szerint az inflációs ráta idén jelentősen csökkenni fog, és az év vége felé átlagosan 4 százalék körül alakul majd. Az idei második negyedévben az infláció előreláthatólag a vártnál nagyobb mértékben csökken, mivel a kormány úgy döntött, hogy további három hónappal, június végéig meghosszabbítja a háztartások energiaszámláinak támogatását. Emellett a bérnövekedés is gyengébb volt a jelzettnél, ami enyhíti a döntéshozók azon aggodalmát, hogy a magánszektorban a magas bérek megnehezítik az infláció csökkenését a bank 2 százalékos céljához.
Andrew Bailey, a jegybank kormányzója a múlt havi ülés után úgy nyilatkozott, hogy az infláció úgy tűnik „sarkon fordult”, de figyelmeztetett, hogy „még nagyon korai dolog lenne örülni, mert a kockázatok nagyon nagyok”. E rizikófaktorok némelyike a szerdai adatokban materializálódott, amelyek szerint az élelmiszerárak februárban az elmúlt 45 év leggyorsabb ütemében emelkedtek, és a szolgáltatások inflációjának mérőszáma is nőtt. Az e heti ülés megmutatta, hogy a banknak milyen kihívássokkal kell szembenéznie az inflációs pálya meghatározása során.
Az infláció növekedése 0,6 százalékponttal volt magasabb a múlt hónapban, mint amire a központi bank számított, és az élelmiszerárak emelkedéséből, valamint a ruházati cikkek és a lábbelik drágulásából származott. A bank ülésének jegyzőkönyve szerint ezek az árak „általában volatilisek, és ezért kevésbé bizonyulhatnak tartósnak”. Ezzel az értékeléssel kapcsolatban azonban felmerültek kérdések, mivel egyes döntéshozók azon tűnődtek, hogy az inflációs meglepetés csupán egyszeri alkalom volt-e, vagy az infláció egyes aspektusait más, kevésbé egyértelmű mögöttes tényezők hajtották feljebb. A bank kilenc döntéshozójából hét azért szavazott a kamatemelés mellett, mert úgy vélték, lehetséges, hogy a gazdaság a vártnál erősebb, amit nem az alacsonyabb energiaárakból származó előnyök, hanem a nagyobb kereslet hajt.