A szövetségi bíróság előtt benyújtott új per részletesen bemutatja, hogyan működhetnek az illegális kriptográfiai tevékenységek egy nagy tőzsde belső rendszerein keresztül.
Az Észak-Dakotában benyújtott szövetségi per alaposan megvizsgálja, hogy a digitális eszközök platformjai hogyan válhatnak nagyszabású illegális tranzakciók csatornáivá. Az ügyben az október 7-i izraeli támadás amerikai áldozatainak családjai vesznek részt, akik azt állítják, hogy a Binance több mint 1 milliárd dollár mozgását segítette elő, amely kijelölt terrorista szervezetekhez kapcsolódik. Beadványukban kártérítést kérnek egy 2016-os szövetségi törvény alapján, amely lehetővé teszi a terrorizmus áldozatainak, hogy külföldi szervezetek ellen keresetet indítsanak az amerikai bíróságokon. A per a globális kriptográfiai szektorban fokozott szabályozói ellenőrzés időszakában indult. A perben részletesen ismertetik azt a kiterjedt átutalási hálózatot, amely a nyomozók szerint a tőzsde infrastruktúráján keresztül működött. A keresetben az áll, hogy a Binance továbbra is támogatta a magas kockázatú brókereket és ügyfeleket, és olyan belső rendszereket tartott fenn, amelyek lehetővé tették a pénzeszközök gyors mozgását anélkül, hogy azok a nyilvános főkönyvben láthatóak lettek volna. Ezek a belső útvonalak, amelyeket gyakran off-chain átutalásoknak neveznek, lehetővé teszik a tőzsdék számára, hogy külső blokklánc-nyilvántartás létrehozása nélkül mozgassák az eszközöket az ügyfélszámlák között. A felperesek szerint ez a struktúra olyan környezetet teremtett, amelyben a szankcionált csoportok csökkentett ellenőrzés mellett tudtak tranzakciókat végrehajtani. A beadványban az áll, hogy a tőzsde legalább 50 millió dollárt mozgatott a Hamász, a Hezbollah, az Iszlám Forradalmi Gárda és a Palesztin Iszlám Dzsihád számára a 2023-as támadások utáni időszakban. Emellett számos átutalást is felsorol, amelyek a panasz szerint megegyeznek a pénzügyi bűnüldöző szervek által az illegális pénzmozgások nyomon követésére használt mutatókkal. A keresetben szereplő részletesség, beleértve a tranzakciós csoportokat és a közvetítői számlákat, az egyik legátfogóbb nyilvános leírást adja eddig arról, hogy ezek a hálózatok hogyan működnek a nagy platformokon belül.
Az ügyben olyan tranzakciókat is vizsgálnak, amelyek túlmutatnak a Közel-Keleten. A beadvány egy szankciókerülő hálózatot ír le, amely venezuelai arany szállítmányokat használt egy Iránhoz kapcsolódó, szélesebb körű pénzmosási mechanizmus részeként. A panasz tartalmazza azokat a számlaazonosítókat, amelyek állítása szerint több mint 177 millió dollár betét átváltásában vettek részt, amelyet körülbelül 50 millió dollárnyi, különböző helyi pénznemekbe történő kifizetés követett. Ez a példa illusztrálja, hogy a digitális eszközök hogyan keresztezhetik a hagyományos árukat és a határokon átnyúló kereskedelmi struktúrákat, létrehozva többszintű finanszírozási útvonalakat, amelyek elkerülik a szokásos banki felügyeletet. A per két évvel azután indult, hogy a Binance 4,3 milliárd dolláros egyezségre jutott az amerikai hatóságokkal a hiányos megfelelési eljárások és a felügyelet hiányosságai miatt. A Binance alapítója, Changpeng Zhao, bűnösnek vallotta magát pénzmosási szabálysértés miatt, lemondott vezetői pozíciójáról és rövid büntetést töltött, mielőtt elnöki kegyelmet kapott, amely visszaadta neki a vállalat felügyeletének jogát. Nem sokkal később a vállalat visszatért a gyors terjeszkedéshez és újra magas szintű üzleti partnerségeket kötött.
Míg a Binance és vezetése az elmúlt években több polgári perrel szembesült, az észak-dakotai kereset kiemelkedik az állítólagos illegális pénzmozgások részletes bemutatásával. Ez aláhúzza azt a szélesebb körű szabályozási aggályt, hogy a nagy tőzsdék véletlenül vagy szándékosan központi csomópontként szolgálhatnak olyan összetett tranzakciókhoz, amelyek normális esetben több tucat közvetítő összehangolt munkáját igényelnék. Az ügy felveti a kérdést, hogy hogyan voltak felépítve a belső rendszerek, hogyan végezték a kockázatértékeléseket és hogyan kezelték a megfelelési figyelmeztetéseket.
A per kimenetele hatással lehet az iparág egészére vonatkozó jövőbeli megfelelési programokra vonatkozó elvárásokra. Ahogy a digitális eszközök egyre inkább beépülnek a globális pénzügyi rendszerbe, a nagy belső hálózatokkal rendelkező platformok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, hogy olyan rendszereket építsenek ki, amelyek minimalizálják a vakfoltokat. A szabályozó hatóságok, a befektetők és a fogyasztók figyelemmel kísérik a helyzetet, és ez az ügy jól példázza, hogy a jogi kihívások hogyan alakíthatják az ágazat működési környezetét.