Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Német gazdasági recesszió: Nem tartanak sokáig a rövid távú megoldások

A német gazdaság, amely egykor Európa erőközpontja volt, most bizonytalan helyzetben van. A gazdasági adatok egyre elszomorítóbbak, a kormány nemrégiben 0,3%-os növekedésről 0,2%-os zsugorodásra módosította 2024-es előrejelzését. Ez a 2023-as 0,3%-os visszaesést követi, ami Németország első kétéves recesszióját jelenti az újraegyesítés óta. Bár jövőre átmeneti enyhülés jöhet, a hosszú távú fellendülés továbbra sincs kilátásban.

Németország exportfüggő gazdaságát súlyosan érintik a globális kereskedelmi zavarok, különösen az olyan kulcsfontosságú piacok gyengülése miatt, mint Kína. A német ipari termelés mintegy 20%-át kitevő autóipari ágazat különösen sebezhető. Az olyan jelentős szereplők, mint a Volkswagen és a BMW egyaránt jelentős termeléscsökkentésekről számoltak be, a globális kereslet visszaesésére és az elektromos járművekre való átállás késedelmére hivatkozva, ennek eredményeként az autóipari termelés pedig közel 8%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, míg az export pedig 5,2%-kal esett vissza. Ez a csökkenés hozzájárult ahhoz, hogy 2024 szeptemberétől az ipar összességében 4,5%-kal zsugorodott az előző évhez képest.

A német gazdaság gerincét alkotó feldolgozóipar is keményen küzd az ellátási lánc megszakadásainak és a magasra szökő energiaáraknak a súlya alatt. Mivel Németország még mindig az ukrajnai háborút követő energiaválság utórezgéseivel küzd, a vállalkozásoknak továbbra is magas áram- és gázköltségekkel kell szembenézniük, amelyek az előrejelzések szerint még 2025-ben is magasak maradnak. Az energiaigényes ágazatok, köztük az acélipar és a vegyipar, kénytelenek voltak csökkenteni a termelést, egyes cégek pedig a magas költségek elől külföldre helyezték át tevékenységüket. Eközben még a fogyasztói bizalom is megingott, mivel az infláció, bár lassul ugyan, továbbra is makacsul magas (5,6%). Bár ez a 2023-as 8,7%-os csúcsinflációhoz képest csökkent, még mindig jóval meghaladja az Európai Központi Bank 2%-os célját. A magas árak elhúzódó időszaka aláásta a vásárlóerőt, a reálbérek pedig már a harmadik egymást követő évben csökkentek, ami a háztartások fogyasztásának csökkenéséhez vezetett, és amely csak 2024 második negyedévében 1,1%-kal zsugorodott. A lakáspiac szintén lelassult, a lakásberuházások pedig tovább csökkentek, mivel az emelkedő kamatlábak drágítják a jelzáloghiteleket, ami súlyosbítja a szélesebb körű gazdasági visszaesést.

A munkanélküliség, bár európai összehasonlításban még mindig alacsony, 5,8%-ra emelkedett, ami 2017 óta a legmagasabb érték. Ez különösen aggasztó, mivel Németország régóta büszke arra, hogy gazdasági erejét az alacsony munkanélküliségi ráta jelzi. A munkanélküliség növekedését egyébként javarészt a feldolgozóiparban történt elbocsátások okozták, mivel a vállalatok a csökkenő keresletre reagálva leépítésre törekszenek.

Németországban a megújuló energiaforrásokra való áttérés, bár a jövő szempontjából szükséges lépés, rövid távon szintén komoly kihívásokkal szembesült. Az ország 2022-ben történő fokozatos kivonása az atomenergiából, valamint a megújuló energiaellátás instabilitása energiahiányt okozott, ami miatt a vállalkozások kiszámíthatatlan villamosenergia-költségeknek vannak kitéve. Bár a kormány támogatásokat vezetett be a terhek egy részének ellensúlyozására, ezek az intézkedések sok kisebb vállalkozás számára elégtelennek bizonyultak.

Előre tekintve a közgazdászok 2025-re szerény fellendülést prognosztizálnak, amelyet a javuló energiabiztonság, a világkereskedelem stabilizálódása és az Európai Központi Bank kedvezőbb monetáris politikája hajt. A német kormány egyébként 50 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot is tervez a zöld technológiákba és a digitális infrastruktúrába történő beruházások támogatására, számos szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy mélyebb strukturális reformok – például a munkaerőpiac rugalmassága és az innovációba történő beruházások növelése – nélkül Németországnak hosszan tartó stagnálással kell szembenéznie.

Európa legnagyobb gazdaságának kilátásai egyelőre továbbra is borúsak: az átmeneti megoldások rövid távon enyhülést hozhatnak, de ha Németország nem kezeli a gazdaság alapvető gyengeségeit, akkor fennáll a veszélye, hogy még inkább lemarad a világgazdasági versenyben.