A japán gazdaság 2023 második negyedévében bekövetkezett újjáéledése – amint azt a kedden nyilvánosságra hozott kormányzati adatok mutatják – figyelemre méltó fellendülést mutat a Covid okozta visszaesésből. Bár ez pozitív pályát jelez, jelentős kihívások húzódnak meg a háttérben.
Az ország gazdasági teljesítménye a második negyedévben lenyűgöző, egy évre vetítve 6 százalékos ütemben bővült, ami már a harmadik egymást követő negyedéves ciklusban jelent növekedést. A januártól márciusig tartó időszakban 3,7 százalékos felülvizsgált emelkedést regisztráltak, ami az előző negyedévben még csak szerény, 0,2 százalék volt.
A fellendülés összetett dinamikája
A figyelemre méltó fellendülést elsősorban a japán exportágazat erőteljes teljesítménye mutatja. A második negyedévi növekedés jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat, megduplázva a Bloomberg felmérésében megjelent előrejelzéseket. E lenyűgöző eredmények mögött azonban továbbra is van némi nyugtalanság, amint azt a keddi adatok is mutatják. A belföldi fogyasztás csökkenése aggodalomra ad okot, mivel arra utal, hogy a robusztus növekedés részben felszínes. Sayuri Shirai, a Keio Egyetem közgazdászprofesszora és a Bank of Japan igazgatótanácsának korábbi tagja hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a japán GDP reálértéken a járvány előtti szintre állt vissza, a hazai gazdaság lendülete még hiányzik. A jelenlegi erős emelkedés nagyrészt külső tényezőknek, elsősorban az exportnak és a turizmus fellendülésének köszönhető. Azonban a háztartások és a vállalkozások csökkentik a belföldi kiadásokat, ami gyengébb hazai gazdaságot eredményez. Ez a tendencia különösen aggasztó, mivel Japán befolyása a világ harmadik legnagyobb gazdaságaként globális szinten igen jelentős.
Kihívások és bizonytalanságok
Japán tapasztalatai a Covid hatásával kapcsolatban eltérnek más nemzetekétől. Míg a világjárvány azonnali hatása nem volt olyan súlyos, viszont a gazdaság tartósabb károkat szenvedett el az exportorientált ágazataiban bekövetkezett ellátásilánc-zavarok és a vírus elleni intézkedések késedelmes kivezetése miatt. Azonban a legfrissebb adatok azt sugallják, hogy Japán a fellendülés felé halad. Az export felfutása azt jelzi, hogy sikeresen megoldódtak azok a logisztikai problémák, amelyek korábban megzavarták a kulcsfontosságú iparágak, például az autóipar ellátását. A turizmusnak az utazási korlátozások feloldását követő fellendülése tovább erősíti a belföldi gazdaságot. Kína azon döntése, hogy hatályon kívül helyezi a Japánba és más országokba irányuló csoportos utazásokra vonatkozó tilalmat, valószínűleg tovább erősíti majd ezt a tendenciát.
Miközben az exportvezérelt növekedés erőteljesnek tűnik, ehhez nem társul a belföldi piac fellendülése. Ez az eltérés részben a gyenge jennek tudható be, amely növeli az importköltségeket és elősegíti az inflációt. Japán folyamatos küzdelme a lassú gazdasági növekedéssel, valamint a népesség elöregedése súlyosbítja ezeket a kihívásokat. Bár a kormány jelentős kiadásokkal és rendkívül alacsony kamatlábakkal ösztönözte a gazdaságot, a növekedés elmaradt a várakozásoktól. Ezen erőfeszítések ellenére a japán jegybankra nagy nyomás nehezedik a növekvő adósságállomány mérséklése és a valuta leértékelődésének kezelése miatt. A Bank of America vezető japán közgazdásza szerint a friss adatok megnyitják az utat a Bank of Japan előtt, hogy kiigazítsa monetáris politikáját, amelyet korábban a stagnáló növekedés akadályozott. A világgazdasági környezet folyamatos fejlődésével párhuzamosan Japán lenyűgöző növekedésének fenntarthatósága továbbra is bizonytalan, ami óvatos értékelésre késztet a nemzet gazdasági ellenálló képességét illetően.