Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

TikTok: Szólásszabadság kontra nemzetbiztonság

A Legfelsőbb Bíróság mérföldkőnek számító döntést készül hozni arról, hogy a TikTok továbbra is működhet-e az Egyesült Államokban, vagy eladásra kényszerül. A vita középpontjában továbbre ia a nemzetbiztonság védelme és az első alkotmánymódosítás fenntartása közötti egyensúlyozás áll. A két fél által a múlt héten benyújtott beadványok rávilágítanak a Kína által az alkalmazásra gyakorolt befolyással és a szólásszabadság szerepével kapcsolatos éles nézetkülönbségre egy egyre inkább digitális világban.

Nemzetbiztonsági ügy

Az amerikai kormány azt állítja, hogy a ByteDance, a TikTok kínai anyavállalata komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, az érvelés pedig azon alapul, hogy a kínai kormány könnyedén manipulálhatja a tartalmat vagy hozzáférhet a felhasználói adatokhoz. Az amerikai kormány beadványában a TikTok helyzetét a hidegháborús szovjet propagandával kapcsolatos aggodalmakhoz hasonlította.

„Az Első Alkotmánymódosítás nem kötelezi a nemzetet arra, hogy eltűrje, hogy a kritikus kommunikációs infrastruktúra tulajdonjogát külföldi ellenfelek birtokolják”.

A szóban forgó törvény azt követeli, hogy a TikTokot január 19-ig – amely határidő egybeesik Trump beiktatásával – el kell adni vagy be kell zárni. Bár az elnök halasztást kért, hogy a hivatali ideje alatt foglalkozhasson az üggyel, a törvény előírásai egyelőre kevés teret hagynak a hosszabbításra. A kormány teljesen elutasította az alternatív intézkedéseket, például a külföldi befolyás kötelező nyilvánosságra hozatalát. „Az általános közzétételi követelmények nyilvánvalóan hatástalanok lennének” – mondta Elizabeth B. Prelogar főügyész.

Harc a szólásszabadságért

A TikTok és felhasználói azzal érvelnek, hogy a javasolt leállítás az első alkotmánymódosítás megsértését jelenti. A 170 millió amerikai felhasználóval rendelkező platform kulturális és információs csomóponttá vált, különösen a fiatalabb generációk számára. A TikTok beadványában hangsúlyozta, hogy az alkotmány védi az amerikaiak szóláshoz való hozzáférését, még a külföldi ellenfelektől is, így olyan átláthatósági intézkedéseket javasoltak, mint például a tartalom forrásainak közzététele, mint kevésbé korlátozó megoldás a nemzetbiztonsági aggályok kezelésére. A felhasználók beadványai is ezeket az érzéseket tükrözték, és olyan történelmi precedenseket emeltek ki, mint a néhai Pravda, egy szovjet propagandakiadvány amerikai toleranciája a hidegháború idején. „Az Első Kiegészítés védelmet nyújt a teljes cenzúrával szemben – állította a TikTok jogi csoportja – még akkor is, ha a beszéd külföldi entitásoktól származik”.

A TikTok nem meglepő módon cáfolta a Kína utasítására történő cenzúrára vonatkozó vádakat, és azt állította, hogy soha nem távolított el vagy korlátozott el tartalmakat a kínai kormány kérésére. „A cenzúra – érveltek – terhelt kifejezés és a TikTok működésének félreértelmezése”.

Az ítélet előre

A Legfelsőbb Bíróság döntése, amely még ebben a hónapban várható, mindenképp precedenst teremt arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok hogyan navigál a szólásszabadság és a nemzetbiztonság metszéspontjában a digitális korban. A TikTok felhasználók milliói számára a tét meglehetősen személyes, de a következmények messze túlmutatnak a szórakoztatáson. Ez az ügy újradefiniálhatja a szabad véleménynyilvánítás határait egy globalizált, technológia által vezérelt világban.