A héten a Legfelsőbb Bíróság meghallgatta az érveket egy olyan törvény kapcsán, amely a TikTok betiltásához vezethet az Egyesült Államokban, hacsak a kínai anyavállalat, a ByteDance nem válik meg a platformtól január 19-ig. A meghallgatás rávilágít a nemzetbiztonságról, a szólásszabadságról és a 170 millió amerikai felhasználóval rendelkező platform külföldi befolyásolásáról szóló vitára.
A kongresszus által elfogadott törvényjavaslat annak kockázatát kívánja csökkenteni, hogy a ByteDance kínai kormányhoz fűződő kapcsolatai lehetővé teszik az adatgyűjtést vagy a tartalom geopolitikai célú manipulálását. Az érvelők szerint az elidegenítés megszüntetné a titkos befolyásolás lehetőségét, míg a kritikusok szerint az intézkedés sérti az első alkotmánymódosításhoz fűződő jogokat.
A bírósági kihallgatás jelentős szkepticizmust mutatott a TikTok jogi kifogásaival szemben, és a bírák ideológiai vonalakon átívelően komoly aggályokat fogalmaztak meg a ByteDance tulajdonjogával és annak az Egyesült Államok biztonságára gyakorolt hatásával kapcsolatban. A konzervatív Brett Kavanaugh bíró például megjegyezte az amerikai felhasználókról gyűjtött adatokból eredő hosszú távú kémkedés vagy zsarolás kockázatát, míg a liberális Ketanji Brown Jackson olyan intézkedésekhez hasonlította a törvényt, amelyek alkotmányosan korlátozzák az amerikaiakat abban, hogy külföldi terrorista szervezetekkel kapcsolatba lépjenek. Néhány bíró azonban kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e a teljes tilalom: Elena Kagan és Neil Gorsuch például egyaránt megkérdőjelezte, hogy kevésbé korlátozó megközelítéssel – például figyelmeztető címkékkel vagy átláthatósági kötelezettségekkel – nem lehetne-e ugyanazokat a célokat elérni anélkül, hogy a felhasználók szólásszabadságát megzavarnák.
A törvény a nemzetbiztonsági jogszabályokról folytatott szélesebb körű vitákat idézi, hiszen a külföldi befolyással kapcsolatos hasonló aggodalmak a múltban is alakították az Egyesült Államok politikáját, a Huawei-hez hasonló távközlési cégekre vonatkozó korlátozásoktól kezdve az ellenséges kormányokhoz kötődő befektetések betiltásáig. A történeti minták azt mutatják, hogy a bíróságok nemzetbiztonsági kérdésekben gyakran engednek a Kongresszusnak, ami súlyt ad azoknak az előrejelzéseknek, amelyek szerint a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg helybenhagyja a TikTok-törvényt, ha pedig ezt helybenhagyják, a ByteDance-nek mindössze néhány nap állna rendelkezésére, hogy megfeleljen a törvénynek, mielőtt a TikTok országos tilalom alá kerülne. A végrehajtás a platformra támaszkodó alkotók és vállalkozások millióit érintené, ami tovább növelné a tétet. A ByteDance azzal érvelt, hogy egy ilyen lépés helyrehozhatatlan károkat okozna a működésében és a felhasználóiban, de jogi szakértők szerint a vállalatnak nem lesz könnyű dolga. A Biden-kormányzat egyelőre megvédte a törvényt, hangsúlyozva, hogy az inkább a ByteDance tulajdonosi körét célozza, mint a tartalmat vagy a felhasználókat. Elizabeth Prelogar főügyész azzal érvelt, hogy a törvény külföldi ellenőrzésre való összpontosítása biztosítja, hogy a beszéd korlátlan maradjon a TikTok elidegenítésével, és fenntartotta, hogy az intézkedés „sebészeti” nemzetbiztonsági érdeket szolgál azáltal, hogy megakadályozza az érzékeny adatokhoz való ellenséges hozzáférést.
A január 19-i határidő közeledtével az ügy aláhúzza a nemzeti érdekek védelme és a digitális szabadságjogok védelme közötti növekvő feszültséget egy összekapcsolt világban. Az, hogy a TikTok jelenlegi formájában fennmarad-e a közeljövőben az Egyesült Államokban, valószínűleg attól függ majd, hogy a bíróság hogyan értelmezi ezeket az egymással versengő prioritásokat.