Megtörténhet – és az alábbi cikk ezt mutatja majd – hogy nem tanultunk a történtekből. 2020 októberében megjelentettünk egy cikket azokról a munkával kapcsolatos gyakorlatokról, amelyektől „a COVID-nak köszönhetően megszabadultunk, és amelyek – őszintén reméljük – soha többé nem térnek vissza”. Akkor naivan azt hittük, a COVID mostanra rég a múlté lesz, azonban továbbra is egy átmeneti időszakban élünk. Ez még nem teljesen a COVID utáni világ, azonban sok ország már majdnem teljesen újra nyitott. Ahogyan azt megjósoltuk, az élet nem olyan, mint korábban. A múltévi reményeink után most lekopoghatjuk, hogy a COVID megmutatta legrosszabb arcát. Az alábbiakban közreadjuk, hogy mely gyakorlatokról reméltük, hogy megszűnnek, illetve, hogy mi volt a jóslatunk ezekkel kapcsolatban.
I. Kötelező fizikai jelenlét az irodában
Előrejelzés:
Általánosságban a vállalatok minden lehetséges esetben próbálnak átállni a „home office” környezetre. Mi több, sok, továbbra is jelentős személyes kapcsolatteremtést igénylő munka esetében enyhülnek azok a követelmények, amelyek az adott munka irodában ellátandó feladataihoz kapcsolódnak. Azok a társaságok, amelyek nem teszik lehetővé a rugalmas otthoni munkavégzést, a „merev” vagy „kifejezetten hagyományos” kategóriából átkerülnek a „hanyag” vagy „elavult” vállalatok csoportjába.
Frissítés:
Minden cégtulajdonos, akivel az elmúlt hónapokban találkoztam, azon tűnődött, mennyi fizikai jelenlétre van szükség az irodában. Ennek az oka, hogy a világ belátott a függönyök mögé: semmi ok arra, hogy sok munkavállaló minden nap és egész napját az irodában töltse. A dolgozók hangot adtak véleményüknek, és az irányvonal nyilvánvalóvá vált: az otthoni munka lehetősége mára a munkaszerződések kritikus fontosságú eleme; e nélkül a „juttatás” nélkül a cégek nem tudják megszerezni a legtehetségesebb munkavállalókat. Valójában az előzetes adatok azt mutatják, minél többet keres valaki, annál valószínűbb, hogy igényli a rugalmas otthoni munka lehetőségét.
II. Személyes találkozás olyan adminisztratív feladatok esetén, amelyek egyszerűen elvégezhetők otthonról, online formában is
Előrejelzés:
A vállalkozásokhoz hasonlóan számos kormány arra a következtetésre jut majd, hogy hatékonyabban és alacsonyabb költségek mellett tudnak működni, ha sok, korábban személyes találkozást igénylő folyamatot online formában bonyolítanak. Ha ezt megfelelően végzik, azaz szigorú kiberbiztonsági ellenőrzést tartanak fenn, mindez az állampolgárok számára is előnyösebb lesz.
Frissítés:
Fájdalmas kimondani, de a fenti kívánságunk nem vált valóra. Bár a járvány alatt a kormányok rákényszerültek a korszerűsítésre, legtöbbjük csupán odáig jutott, hogy teljes mértékben automatizált olyan folyamatokat, amelyeket valóban automatizálni kell. A járvány kezdeti szakaszának lökése szükségessé tette a változtatásokat, azonban a fenti kényszerítő hatás végül nem hozta meg a kormányzati rendszer remélt, széleskörű átalakulását.
III. Kézfogás
Előrejelzés:
Bér tudományosan a kézfogás ellen vagyunk, mégsem vagyunk meggyőződve arról, hogy ez már a múlté. A kézfogás számos nemzet esetében az üzleti kultúra szerves része.
Frissítés:
A kézfogás továbbra sem teljesen természetes gyakorlat újra, még ott sem, ahol a járványt sikeresen megfékezték. Amikor valaki a közvetlen munkakörnyezetemben először újra kezet akart rázni velem, olyan esetlenül nyújtottam oda neki a kezem, mintha gyermekkorom óta arra tanítottak volna, hogy ne tegyem ezt. Egyszerűen annyira kijöttem a gyakorlatból. Azóta újra felfedeztem a valódi, magabiztos kézfogásom. Viszont azt látom, sokkal kevesebben nyújtják kezüket kézfogásra és sokan még mindig inkább csak az öklüket ütik össze.
IV. Szabadságot kell kivenni, ha orvoshoz szeretnénk menni (Távgyógyítás)
Előrejelzés:
A szellem kiszabadult a palackból. A távgyógyítás életünk része marad, különösen az Egyesült Államokban.
Frissítés:
Az Egyesült Államokban huszonkét állam frissítette a távgyógyításra vonatkozó törvényeit a járvány idején. Miközben ez komoly haladásnak tűnik, a fenti módosítások legnagyobb részét vészhelyzeti adminisztratív intézkedésként hajtották végre, így azok semmiképpen nem tekinthetők állandónak. Ehhez több időre van szüksége a törvényhozásnak, azonban a látottak alapján világszerte igény mutatkozik a nagy teherbírású távgyógyításra.
V. Személyes elsőkörös interjú
Előrejelzés:
A HR szakemberek és interjúztatók oroszlánrésze végül értékeli majd a teljes mértékben online bonyolított elsőkörös interjúk hatékonyságát. Mindkét fél számára nehéz lenne visszatérni a régi gyakorlathoz, így reméljük a „virtuális szűrés” jelentős térnyerését.
Frissítés:
Egy általunk megkérdezett HR szakember a következőket mondta: „a járvány kezdete óta több száz interjút folytattam le, és ezek közül egyetlen elsőkörös interjú sem zajlott személyesen. A problémát az jelenti, hogy számos esetben megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy vannak, akik kamera előtt igen előnyös képet tudnak festeni magukról, míg a személyes találkozó alkalmával komoly csalódást keltenek. Általában a második forduló során mutatom be a jelöltet ügyfelemnek, viszont a legutóbbi alkalommal ez kiábrándító volt, így be kellett vezetnem bizonyos szabályokat. Mindenesetre, az első fordulósok videóval történő szűrése hatékonyabb, ami abszolút hasznos.“
Következtetés
A világ, amelyben élünk, egyértelműen megváltozott és számos változás határozottan pozitív. Azonban az is bizonyos, hogy a fenti változások nem érték meg azt az árat, amelyet ezért fizettünk.