A világban a nagy változások, legyen azok eredője politikai, gazdasági, vagy éppen egészségügyi, az emberek gondolkodását, életről alkotott felfogását, ennek következtében a döntéshozatalát mindig jelentősen befolyásolták. A nagy átalakulásokat pedig évszázadokra visszamenően mindig erőteljes gazdasági fellendülés, más szóval a lehetőségek időszaka követte. Ez alól a pandémia – szomorú következményei ellenére – sem jelentett kivételt. Az ilyen időszakok sokaknak veszélyt, míg a nyitott gondolkodású, döntésképes vezetőknek – éppen ellenkezőleg – esélyt kínálnak gazdasági szektortól függetlenül arra, hogy új piacokat szerezve jelentős növekedést érjenek el. Jó példa erre egy olyan üzleti terület, mint a gyógyturizmus egy meghatározó szektora, amely ritkán kerül az elemzések, a szakmai portálok fókuszába. Azonban talán pont ezért szemlélteti oly hitelesen az itt elmondottakat, és érdemes róla egy üzletfejlesztési portálon is beszélni, hiszen a COVID drasztikusan átalakította a vendégkör döntéshozatali mechanizmusait, kettészakítva a piacot adaptálódni képes sikeres és rugalmatlan, hagyományos technológiákat használó vállalkozásokra.
A különböző nyilvános fürdők, medencék tisztasága már a pandémiát megelőző időszakban is alapvető követelmény volt, de ezek az elvárások a pandémiát követően drasztikus mértékben megnőttek. Ma már az emberek nem akarnak olyan gyógyvizekben fürödni, amelyek mikrobiológiai minősége a fürdő nyitása után néhány órával az esetek nagy részében kifogásolható. Ugyanis hiába történik meg a leürített medence alapos kifertőtlenítése, és mivel a frissen feltöltött medencevízben nincs fertőtlenítőszer, a nem kellően tiszta fürdőzők annyi mikrobát (főleg baktériumokat) visznek be a vízbe, hogy a mennyiségük néhány óra alatt a megengedett értékek többszörösére növekedhet. Ezért azok a gyógyfürdők, ahol nem haladnak együtt az egészségtudatos, a környezeti értékek megóvására is odafigyelő vendégkör elvárásaival, továbbra sem tudnak a pandémia alatti visszaesésből regenerálódni. Ezzel szemben a vizek fertőtlenítését, a klórmentességet kiemelten kezelő, a gyógyvizet, mint természeti kincset megóvó fürdők komoly növekedésnek indultak.
A gyógyvizek forgatásának kihívásai
A fürdőmedencék technikai kialakításánál alapvetően két irány figyelhető meg. Az első, hagyományos megoldás az úgynevezett töltő-ürítő gyógyvizes medence, ahol a teljes bevezetett vízmennyiség ürítésre is kerül, és a víz semmilyen fertőtlenítésen vagy kezelésen nem megy át, viszont a medence teljes víztartalmát jellemzően 1-2 naponta lecserélik. Márpedig a legtöbb fürdő esetében a kitermelhető gyógyvíz mennyisége már nem növelhető tovább sem a hatósági szabályozások, sem az erőforrás korlátozott elérhetősége miatt.
A másik, modern megoldás – amelyet uszodavizeknél már általánosan alkalmaznak – a vízforgatásos technológia, amelynél a medencevíz egy vízszűrőn keresztül fertőtlenítve kerül visszaforgatásra mindössze 5% pótvíz hozzáadása mellett. A töltő-ürítő medencékhez képest ezzel a technológiával jóval kevesebb víz kerül leeresztésre, így jogosan merül fel a kérdés, miért nem ez az elterjedt módszer a gyógyvizek forgatásánál? A probléma kulcsa a fertőtlenítés kérdése, mert a forgatott vizeknél kiemelten fontos a hosszú távon vízbe belemosódott fertőző anyagok, káros összetevők eltávolítása. A hagyományos fertőtlenítőszerek – mint például a legszélesebb körben használt klór – jelentősen megváltoztatják a gyógyvíz összetételét, nem beszélve a klór veszélyes, egészségkárosító hatásairól és kellemetlen szagáról. Ezért a medencék üzemeltetőinek – akik számára ma már a forgalom növelése mellett, kiemelten fontos a vendégeik egészsége is – más megoldásra van szüksége.
A klórmentes fertőtlenítés
Ezeket az igényeket a hagyományos töltő-ürítő rendszerben működő fürdők üzemeltetői is felismerték, és ennek hatására egyre inkább elfogadják, hogy a vizek klórmentes fertőtlenítése az egyetlen irány, amely a higiénia megfelelő szintjét képes biztosítani, miközben a vizek gyógyhatású összetételét nem változtatja meg. A higiéniás igények mellett ma már egy másik, legalább ennyire fontos befolyásoló tényező hatásával is számolni kell az üzemeltetőknek. Az ezredforduló környékén születettek, az ún. Followers generáció tagjai életében a környezetünk és természeti kincseink megóvása kiemelt helyen szerepel. Mivel ez a korosztály komoly hatással van a környezetében élőkre, így a gyógyfürdőket leginkább látogató idősebb nemzedékekre is, ezért a fürdőválasztásban mára náluk is fontos szemponttá vált, hogy olyan fürdőket látogassanak, ahol odafigyelnek a gyógyvizek felelős felhasználására és a hosszú távú fenntarthatóság szempontjaira.
Ezeknek a tendenciáknak köszönhetően a modern fürdőberuházásoknál manapság előszeretettel alkalmazzák a klórmentes fertőtlenítési módszert már a tervezés szintjén elvárásként megfogalmazva a vízforgatásos medencetisztítás igényét, ami a vendégek egészsége mellett a gyógyvízkészletek megóvásának is az egyik leghatékonyabb eszköze.
LONGLIFE
Az 1995-ben alapított, a Főváros Gazdaságáért Díjjal és a Magyar Gazdaságért Díjjal is elismert DINAX Kft. több mint 27 éves gyártói, forgalmazói, tanácsadói és szakmai tapasztalatára, illetve kimagasló vizsgálati hátterére támaszkodva Európában is egyedülálló fürdővízre is alkalmas klórmentes fertőtlenítőszert fejlesztett ki, melyet szabadalmaztatva hozta létre a Budapest Márka címet is elnyert LONGLIFE termékcsaládját. A LONGLIFE termékcsalád a fürdő-, gyógy- és termálvizek klórmentes fertőtlenítését, pH-beállítását, pelyhesítését és algátlanítását, vagyis a komplex víz kezelését úgy végzi, hogy közben nem változtatja meg annak gyógyhatású anyagainak összetételét! Ezeket az anyagokat alkalmazzák olyan helyeken is, ahol klórt semmilyen körülmények között nem lehet használni, mint például magas ammónium vagy szervesanyag tartalmú vizeknél, ahol ha klórral tisztítanak, rákkeltő anyagok keletkeznének. Saját vízvizsgálatra szakosodott laborhátterének köszönhetően az adott megbízásokhoz kapcsolódó vízanalízis alapján építi fel az egyedi vízfelhasználási és fertőtlenítési szakvéleményt.