A Moody’s Aa3-ra rontotta Franciaország hitelminősítését, jelezve az ország politikai és pénzügyi instabilitása miatti növekvő aggodalmakat. Ez a lépés, amelyet nem sokkal azután jelentettek be, hogy Emmanuel Macron elnök François Bayrou-t nevezte ki az ország idei negyedik (!) miniszterelnökévé, aláhúzza a kétségeket a kormány azon képességével kapcsolatban, hogy képes-e kezelni az egyre súlyosbodó költségvetési válságot.
A leminősítés mindenképpen növelni fogja a hitelfelvételi költségeket Franciaország számára, amely már így is 3,2 billió eurós, azaz a GDP 112%-át meghaladó államadóssággal küzd, ami messze meghaladja az euróövezet által ajánlott küszöbértéket. Csak a kamatfizetések elérik az évi 60 milliárd eurót, ez a költségvetési feszültség pedig egybeesik a 6,1%-os költségvetési hiánnyal, ami az euróövezet átlagának kétszerese.
A politikai helyzet tovább bonyolítja a helyzetet. Az év elején Macron által kiírt előrehozott választások eredményeképpen a parlament mélyen széttöredezett, ami megbénította a hatékony kormányzást. François Bayrou, a tapasztalt centrista, azt a kihívást örökölte, hogy egy átmeneti költségvetést kell véglegesítenie, hogy megakadályozza a kormány leállását, miközben egy új, 2025-ös költségvetési tervet kell kidolgoznia. Elődjét, Michel Barnier-t leváltották, miután 60 milliárd eurós kiadáscsökkentési és adóemelési javaslatot tett, ami a politikai spektrumban ellenérzéseket váltott ki.
A Moody’s a „negatív visszacsatolás” kockázatára hivatkozott, amikor a nagyobb hiány az adósság növekedéséhez és a hitelfelvételi költségek emelkedéséhez vezet. Ez az aggodalom nem egyedi; a Fitch és a Standard & Poor’s is leminősítette Franciaország adósságát, ami rávilágít a gazdasági pályával kapcsolatos széles körű aggodalomra. Franciaország költségvetési gondjai részben a COVID-19 járvány idején történt vészkiadások örökségéből erednek. Bár ezek az intézkedések rövid távú enyhülést hoztak, bizony tartós nyomot hagytak az államadósságon. Most, amikor az egész euróövezetben emelkednek a kamatlábak, Franciaországnak az adósságszolgálat és a gazdasági stabilitás helyreállítása kettős kihívással kell szembenéznie, a politikai patthelyzet pedig még inkább súlyosbítja ezeket a kihívásokat. Bayrou-nak a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali és centrista frakciók között megosztott parlamentben kell lavíroznia, hogy keresztülvigye az alapvető reformokat. A Moody’s arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi patthelyzet Franciaország intézményi stabilitását fenyegeti, és további leminősítésekhez vezethet, ha nem sikerül megoldani. Franciaország, az euróövezet egyik sarokköve számára nagy a tét: az ország pénzügyi nehézségei Olaszországéhoz hasonlóak, amely jelenleg az eurózóna egyetlen olyan országa, amelynek kötvényhozama magasabb, mint Franciaországé. A növekvő hitelköltségek és a befektetők bizonytalansága alááshatja az ország gazdasági befolyását az Európai Unión belül.
Ahogy François Bayrou fogalmazott, a hiány és az adósság „nem csak pénzügyi, hanem erkölcsi problémát is jelent”. Franciaország számára a válság megoldásához nemcsak költségvetési fegyelemre, hanem politikai kohézióra is szükség van – ami egyre ritkább árucikk a széttöredezett kormányzatban. Az, hogy az új vezetés képes lesz-e stabilizálni a helyzetet, továbbra is nyitott kérdés.