Franciaország hitelfelvételi költségei megugrottak, mivel a befektetők reagáltak a kormány stabilitását veszélyeztető költségvetési válságra. Michel Barnier miniszterelnök azon döntése, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül visz keresztül egy vitatott költségvetési törvényjavaslatot, komoly politikai összecsapást váltott ki, az ellenzéki pártok pedig bizalmatlansági szavazást követelnek. A zűrzavar sokkolta a pénzügyi piacokat, és aggodalmat keltett Franciaország költségvetési pályájával és politikai kohéziójával kapcsolatban.
A válság középpontjában egy olyan törékeny kormánykoalíció áll, amely jelenleg a növekvő francia államháztartási hiány és az egyre nagyobbra duzzadó, 3,2 billió eurót meghaladó adósság – az ország GDP-jének több mint 112%-a – kezelésével küzd. A 2025-re javasolt költségvetés 60 milliárd eurót kíván megtakarítani a kiadások mélyreható csökkentésével és a vállalatok és a tehetős magánszemélyek célzott adóemelésével, a politikai megosztottság azonban megakasztotta a tervezet elfogadását, ami aztán a kormányzat megbénulásától való félelemhez vezetett. Franciaország költségvetési gondjai kedvezőtlen összehasonlítást váltottak ki Görögországgal az adósságválság idején. A GDP 6,1%-át kitevő hiány messze meghaladja az Európai Unió szabályai által meghatározott 3%-os felső határt, eközben az adósságteher eltörpül az EU által ajánlott 60%-os küszöbérték mellett. Maud Bregeon kormányszóvivő egy lehetséges „görög forgatókönyvre” figyelmeztetett, kiemelve a költségvetési reform sürgősségét.
A tét nagy: ha Barnier kormánya összeomlik, Emmanuel Macron elnöknek azzal az ijesztő feladattal kell szembenéznie, hogy a széttagolt parlamentben új kormányt nevezzen ki. Bár Franciaország alkotmánya lehetővé teszi a sürgősségi intézkedéseket az alapvető műveletek fenntartása érdekében, a hivatalos költségvetés hiánya késleltetheti az adózással és a kiadásokkal kapcsolatos döntő fontosságú döntéseket. A vállalkozások és a fogyasztók már most készülnek a következményekre: a beruházási és felvételi terveket leállították, a munkanélküliség pedig egyre nagyobb aggodalomra ad okot. E kihívások ellenére Franciaországot gazdasági alapjai azonban megkülönböztetik az EU korábbi adósságválságának áldozataitól. Európa egyik legnagyobb gazdaságaként Franciaország erős ipari bázissal és jelentős megtakarításokkal rendelkezik, ami csökkenti a pénzügyi piacokról való kizárás kockázatát. A növekvő hitelfelvételi költségek azonban – amelyek jelenleg évi 60 milliárd eurót emésztenek fel, ami vetekszik az ország védelmi költségvetésével – tovább növelik a nyomást az amúgy is feszült költségvetési kilátásokra. Az általánosabb kockázatot a gazdasági stagnálás jelenti: a költségvetést övező bizonytalanság bizonytalan légkört teremtett a vállalkozások körében, míg a fogyasztók a munkahelyek esetleges megszűnésétől tartanak. A politikai patthelyzet elhúzódása pedig elmélyítheti ezeket a problémákat, lassíthatja a növekedést és növelheti a recesszió valószínűségét.
Franciaország költségvetési zűrzavara aláhúzza, hogy milyen nehéz egyensúlyt teremteni a költségvetési fegyelem és a politikai realitások között. Mivel a befektetők tisztánlátást követelnek, a bizalom helyreállítása és a gazdaság stabilizálása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a kormány képes lesz-e feloldani belső nézeteltéréseit.