test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Macron választási veresége pénzügyi zűrzavart okoz Franciaországban

Két éve nem látott mélypontra zuhant pénteken a francia tőzsde, miután Emmanuel Macron elnök váratlanul előrehozott választások megtartásáról döntött. A hatalom megszilárdítását célzó lépés ehelyett bizonytalanságot szült, ami Bruno Le Maire pénzügyminisztert arra késztette, hogy egy esetleges pénzügyi válságra figyelmeztessen.

A CAC 40, Franciaország irányadó részvényindexe 2,7 százalékkal zuhant, „megkoronázva” az egy héten át tartó több mint 6 százalékos csökkenést, ez a hirtelen esés pedig az év eleje óta elért összes nyereséget eltörölte. A legsúlyosabban Franciaország vezető bankjai, a BNP Paribas és a Société Générale szenvedték el, amelyek egyébként is jelentős mennyiségű francia államadósságot tartanak. A befektetők aggodalma érezhető volt, mivel a francia államkötvények kockázati prémiuma Németországéval szemben 2017 óta a legmagasabb szintre emelkedett, ez pedig a befektetői bizalom egyik legfontosabb mutatója, és a 2012-es euróadósság-válság óta a legjelentősebb heti emelkedést produkálta. Le Maire arra figyelmeztetett, hogy Franciaországot „garantált gazdasági összeomlás” fenyegeti, ha szélsőséges politikai frakciók kerülnek hatalomra. Kifejezetten bírálta mind a szélsőjobboldal, mind a szélsőbaloldal populista gazdasági platformjait, arra utalva, hogy ezek tovább destabilizálhatják az amúgy is súlyosan eladósodott országot.

Gazdasági elemzők párhuzamot vonnak a 2022-es brit pénzügyi zavarokkal, amikor Liz Truss miniszterelnök ambiciózus adócsökkentési és kiadási tervei piaci összeomlást idéztek elő. Nicolas Bouzou, a párizsi székhelyű Asterès tanácsadó cég alapító igazgatója kiemelte egy hasonló válság kockázatát, ha Marine Le Pen Nemzeti Összefogása végrehajtja 100 milliárd eurós populista programját. A politikai felmérések szerint ugyanis egyre valószínűbb, hogy a Nemzeti Összefogás Le Pen és pártfogoltja, Jordan Bardella vezetésével soha nem látott befolyásra tehet szert a francia kormányban. Ez a helyzet annak ellenére áll elő, hogy Macron stratégiai kockázatot vállalt az előrehozott választásokra, miután centrista pártja vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon.

Ezzel párhuzamosan Franciaország baloldali pártjai nagykoalícióba, a Népfrontba tömörültek, ami újabb jelentős kihívást jelent Macron pártja számára. Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ez a kormányzat megrekedéséhez és gazdasági stagnáláshoz vezethet. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza megjegyezte: „Körülbelül egy héttel ezelőttig minden olyan szépnek tűnt Európa számára. Most azonban a bizonytalanság kockázatával kell szembenéznünk”.

Az új parlamenti választások hirtelen kiírása egyfajta zűrzavart okozott a francia politikában, összezavarta a választókat, káoszt teremtett a jobboldalon, miközben egyesítette a baloldalt. Ez a politikai instabilitás tovább rengeti a befektetők bizalmát, amit a francia 10 éves államkötvények hozamának meredek emelkedése is bizonyít. A 3,12 százalékos hozam már közelebb van Portugália hozamához, mint Németországéhoz, ami rávilágít a piac növekvő nyugtalanságára. E zavar közepette Macron tisztviselői igyekeztek kiemelni a hivatali ideje alatt elért gazdasági sikereket, köztük a kétmillió munkahely létrehozását és a történelmi csúcsra emelkedett foglalkoztatási rátát. Franciaországot az Ernst & Young öt egymást követő évben a befektetők számára legvonzóbb országnak nevezte Európában, és több milliárd eurónyi befektetést biztosított.

Macron riválisai azonban azzal érvelnek, hogy ezek az eredmények elsősorban a vállalatoknak és a gazdagoknak kedveznek. Bardella, aki valószínűleg a következő miniszterelnök lesz, ha a Nemzeti Összefogás győzedelmeskedik, azt ígérte, hogy helyreállítja a vásárlóerőt a nehéz helyzetben lévő háztartások számára, és fellép az illegális bevándorlás ellen. Az általa javasolt intézkedések között szerepel az energia és az élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése, valamint 10 százalékos fizetésemelés engedélyezése mindenhol. Le Maire élesen bírálta ezeket a terveket, „marxistának” nevezte őket, és azt jósolta, hogy tovább rombolnák a befektetői bizalmat, sőt ara is figyelmeztetett, hogy a Népfront gazdasági programja, amely a minimálbér emelését és a nyugdíjkorhatár csökkentését is magában foglalja, tömeges munkanélküliséghez vezetne, és potenciálisan Franciaországot az Európai Unióból való kilépésre kényszerítené.