Franciaország olyan kihívással néz szembe, amely alapjaiban rengeti meg Európa második legnagyobb gazdaságát. Az államadósság riasztó szintre emelkedett, a hiánycélok elérhetetlenek, a politikai nézeteltérések pedig minden eddiginél nagyobbak, így az ország pénzügyi jövője függőben van. A Moody’s legutóbbi, Franciaország államadósságára vonatkozó negatív kilátása rávilágít ezekre a kockázatokra, jelezve, hogy ha a reformok nem lépnek gyorsan életbe, akkor válság alakulhat ki.
A Moody’s legutolsó jelentése a Franciaország fokozódó adósságával és politikai patthelyzetével kapcsolatos növekvő aggodalmakat tükrözi. Michel Barnier miniszterelnök megszorító költségvetése – amelynek célja 60 milliárd euró megtakarítása a gazdagok adóemelése és a kiadások csökkentése révén – máris ellenállásba ütközik. Mivel a francia parlament az előrehozott választásokat követően meglehetősen megosztott, a költségvetés elfogadásának esélyei pedig bizonytalanok, annak ellenére, hogy sürgősen meg kell akadályozni a hiány növekedését.
A tét nagy: Franciaország államadóssága 3,2 billió euróra emelkedett, ami a GDP jelenlegi 112%-ának felel meg, ezt a számot az euróövezeten belül pedig csak Görögország és Olaszország haladja meg. Az Európai Unió szigorú költségvetési szabályokat ír elő a tagállamok számára, amelyek a gazdasági teljesítmény 60%-ában korlátozzák az adósságot és 3%-ban a hiányt. Franciaország jelenlemindkét küszöbértéket átlépte, és éves hiánya a GDP 6,1%-át teszi ki, szemben a tavalyi 5,5%-kal, így a politikai döntéshozóknak bizony kevés mozgástere maradt a befektetői bizalom károsodása nélkül. A francia kötvényhozamok ráadásul jól tükrözik ezt a bizonytalanságot, és az elmúlt évtized legmagasabb szintjét érték el, mivel a befektetők magasabb hozamot követelnek a kockázat ellentételezéseként. Ha a hitelminősítések romlanak, a hitelfelvételi költségek megugorhatnak, ami még nagyobb terhet ró az államháztartásra. A Moody’s és a Fitch is jelezte a lehetséges leminősítést, ha Franciaország nem tudja visszafogni a kiadásokat, ami hangsúlyozza a javasolt költségvetés elfogadásának fontosságát. Barnier költségvetése mély megszorításokat és adóemeléseket kíván végrehajtani e strukturális problémák kezelése érdekében, a parlamenti frakciók közötti versengés azonban megnehezíti ezt a folyamatot. A baloldali pártok még több adót szeretnének bevezetni, például egy új, 2%-os pótdíjat a milliárdosokra, ami veszélyezteti Franciaország vonzerejét a nagy vagyonnal rendelkező befektetők számára. Eközben a jobboldali frakciók jelentősebb megszorítások mellett érvelnek, hogy egyensúlyba hozzák a költségvetést anélkül, hogy a vállalkozásokat vagy a magánszemélyeket tovább adóztatnák.
Emmanuel Macron nyilvánosan figyelmeztetett arra, hogy az adóemelés ártana Franciaország versenyképességének, különösen egy olyan időszakban, amikor a beruházások vonzása kulcsfontosságú. Franciaország gazdasági hitelessége hagyományosan büszkeséggel töltötte el, de a közelmúltbeli zavarok próbára teszik ezt a hírnevet. Macron egy üzleti szakkiállításon elhangzott figyelmeztetése kiemeli, hogy Franciaország „makrogazdasági csatája” – a politikai széttagoltsággal szemben a gazdasági stabilitás megőrzéséért folytatott küzdelem – milyen nagy tétje van.
Mivel a Moody’s tartós hiányra és az adósság megfizethetőségének romlására figyelmeztet, az idő fogytán van: ha a Parlament nem fogadja el a költségvetést, Barnier a végrehajtó hatalomhoz folyamodhat, hogy keresztülvigye azt, kockáztatva egy bizalmatlansági szavazást, amely kormánya összeomlásához vezethet. Miközben teljes Európa adósságválságban van, felmerül a kérdés: képes-e Franciaország fenntartani a stabilitást és elkerülni a gazdasági felfordulást, vagy a politikai tétlenség tovább sodorja majd a költségvetési válságba? Az eredmény átformálhatja a franciák szerepét az EU-n belül, és kritikus precedenst teremthet az euróövezet gazdasági kormányzása számára.