test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

A köd felszáll

Munkaerőpiaci változások a munkavállalók oldalán

Nagyon sok változás megy végbe a munkaerőpiacon manapság. Nem, nem kizárólag arra gondolok, hogy sokan veszítik el a munkahelyüket, bár ez azért nyilván fontos eleme az egész folyamat alap dinamikájának. Teljesen megváltozott gondolkodásmód az emberek részéről, drasztikusan átalakulóban lévő elvárások a munkaadók oldalán, és más dimenzióban gondolkodó munkavállalók. Nagyjából így lehetne összefoglalni, amit nap, mint nap látunk.

Valami véget ért

Azt mondják az optimisták, ha egy ajtó bezárul, egy másik szinte azonnal kinyílik. Jelezni szeretném, hogy soha sincs egyértelműen negatív dolog az életben. Nagyon szeretnénk ezzel egyetérteni, nem? De ha már ilyen pozitívak vagyunk, akkor tegyük ezt felelősen, átgondoltan, és akkor nem csak rövid távon „ködösítünk”, hanem hosszú távon is előre léphetünk. Vagyis az, hogy minden változik körülöttünk, és már látjuk, hogy lesznek olyan folyamatok, amelyek egyszerűen lezáródnak, majd eltűnnek az életünkből, és lesznek olyanok is, amelyek még csak most indultak, összességében nem jelent egyértelműen sem pozitív, sem negatív következményeket. Mi mit hozunk ki ebből személyesen? Az már megint más kérdés. Félre ne értsenek! Semmiképp nem akarom a „vedd a kezedbe az irányítást, és azonnal minden rendbe jön” szlogent túlpörgetni. Elcsépelt és kicsit üres lenne számomra. Az viszont biztos, hogy elérkezett annak az ideje, hogy leüljünk és számot vessünk a nagy rohanás, túlélés közepette, valamint, hogy megnézzük, hova is jutottunk el. Értékeljük a múltban megkapott kritikákat és a bennünket ért pozitív és negatív eseményeket. És ami a legfontosabb: próbáljuk meghatározni a saját értékünket! Ehhez sajnos túl kell lépni néhány alapvető, manapság is nagyon sokszor hangoztatott üres mondaton. Valóban nézzük meg, hogy mennyit érünk saját magunk, a családunk, a munkaadónk számára. Aztán, ha ez az érték megvan, akkor hasonlítsuk össze azzal, hogy ehhez képest most mennyit kapunk. De megint csak a teljes spektrumra kell fókuszáljunk: saját magunktól, a családtól, a munkahelytől. Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy a „köd felszáll” és tisztán fogunk látni, valamint minket is tisztán látnak majd. És igen, egyeseknél ennek pozitív hatása lesz, míg másoknál semmit nem változtat a jelenlegi helyzethez képest, és lesznek olyanok is, akiket negatívan fog érinteni.

Munkavállalói panasz

Az elmúlt egy évben, mióta a vírus úgy igazából megjelent az életünkben, nagyon sok hírt, kommentet, posztot lehetett látni, hallani azzal kapcsolatban, hogy mik is történnek éppen munkavállalói fronton. Nagyon sok esetben csak úgy kapkodtam a fejemet recruitment szakértőként, hogy „ez most komoly?” Valóban meg kell osztani a nagyvilággal mondjuk egy LinkedInen vagy épp Facebookon, Twitteren, hogy alkalmatlan vagyok? Látni lehetett, hogy az érintett munkavállaló tisztában sincs azzal mit tesz. Azzal meg pláne nem, hogy milyen értéke van úgy általában. Mire is gondolok konkrétan? „3 éve dolgozok értékesítési igazgatóként, és a vírus miatt a központ úgy döntött, hogy leépíti a szervezetet. A három igazgatóság közül persze pont az enyém esett áldozatul. Nagyon sajnálom, mert nagyon jó volt ezzel a 20 fős csapattal dolgozni. Igazi csapattá fejlődtünk, jól éreztük magunkat együtt.” Valóban ki kell hirdetni, hogy három év alatt nem tudtam meggyőzni a központot arról, hogy alkalmas vagyok, egy olyan területen, ahol a számok magukért beszélnek? Jó volt a csapathangulat? Ez persze jó, de milyen volt az eredmény? Egyszerűen nem világos, hogy pont emiatt a gondolkodás miatt mentették fel az értékesítés területéről? De tele volt ilyen kinyilatkoztatásokkal a piac. Önéletrajzokban lehetett ezeket olvasni, amelyekben külön kiemelték a jelöltek, hogy „a vírushelyzet miatt döntöttek úgy, hogy elküldenek”. Ébresztő hölgyek, urak! Nyilván vannak olyan gazdasági szektorok, ahol egyszerűen a legjobb szakembereket is el kellett bocsátani. Ez objektív tény. De a gazdasági szektorok nagyjából 5%-ára jellemző, hogy sem kisvállalkozási, sem nagyvállalati szinten nem maradt kiút. A gazdaság jelentős részén egyértelműen megtartották a legjobb embereket. Ha valakit nem, akkor ne akarjon átlag kifogást keresni, és leginkább ne tárja azt a munkaerőpiac elé. Már ha egyáltalán szeretne új állást kapni.

Sok minden megváltozik a munkaerőpiacon. Egy valami biztosan nem: az értékes embereket meg fogják tartani, meg fogják fizetni. Sőt, értékük emelkedik, hiszen ez a természetes következménye minden válságnak.