test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

A YEAR AGO: A kritika veszélyei és jutalmai, 3. rész: A kacsák

Ha úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, és nem fogadja el a kritikát, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa.

A kacsák testét fedő tollazat többféle, amik a külső réteget alkotják, azok hatékonyan összezáródnak és átfedik egymást, akárcsak a zsindely a tetőn. A szélnek és a nedvességnek esélye sincs áthatolni ezen a borításon, és a víz is könnyedén lefolyik róla. Ez az oka annak, hogy a „lepereg, mint a víz a kacsa hátáról” kifejezés azt jelenti, amikor egy vélemény, bírálat egyáltalán nincs hatással valakire. Ha a Kacsákról van szó, ők ellenállnak a kritikáknak, de nem szabad elfelejteni, hogy nem minden minősítés negatív.

Kacsáknak lenni áldás és egyben átok is. Egyrészt nagy haszna van annak, ha figyelmen kívül hagyják a tiltakozókat, hiszen sokan űznek sportot abból, hogy másokat tegyen tönkre különösebb építő cél nélkül. Folytatva az állatmetaforákat, ezeket az embereket „rákok a vödörben” jelzővel illetik. Mégpedig azért, mert a halászok már régen megfigyelték egy furcsa szokását ennek az állatnak: a vödörbe zárt rákok nem engedik, hogy a társaik kimásszanak. Amint az egyik rák a vödör pereméhez közeledik, egy másik utánanyúl, megragadja, és visszahúzva meghiúsítja a menekülését. Mint ilyen, a „rák a vödörben” mentalitás azt jelenti, amikor egyesek minden racionális indok nélkül tartanak vissza másokat az érvényesüléstől. Ez egy mélyen önző gondolkodásmód. Nem minden kritika aljas, vagy rosszindulatú, egyszerűen csak túl sokan adnak tanácsot olyanok is, akiknek ehhez egyáltalán nincs köze. Képtelenek arra, hogy gondolataikat, véleményeiket és tapasztalataikat ne osszák meg másokkal. Ez a belső kényszer mozgatja a tanácsot adó személyt és túl gyakran fordul elő, hogy ez az útmutatás, javaslat tökéletesen téves vagy alkalmazhatatlan. Nem számít a visszajelzés forrása és a mögötte meghúzódó szándék, a Kacsák különösen ügyesek abban, hogy ezeket figyelmen kívül hagyják. Ezért képesek önállóan fejlődni anélkül, hogy a környezetük visszatartaná vagy zavarná őket.

Másrészt azonban, ha a kritikákra egyáltalán nem hallgatnak, nehéz lesz előrelépni is. Mások segítsége nélkül ezek az emberek kizárólag csak a saját dobjuk ütemére menetelnek. Ha ez a ritmus ellenkezik a társadalom tempójával, akkor ennek a típusnak (Kacsák) óriási nehézségei lehetnek a beilleszkedéssel és a másoktól való tanulással. Mint fentebb említettük, nem minden kritika negatív, a kritikák pozitívak is lehetnek. Pontosan erről szól az „építő kritika” kifejezés, hiszen általa „felépíthetjük” magunkat. Képzeld el, milyen nehéz lehet fejlődni akkor, amikor csak a saját eszközeidre hagyatkozhatsz. Nagyon fontosak a visszajelzések, és anélkül hogy kicsit is alkalmazkodnánk, rendkívül nehéz lenne beilleszkedni bármilyen társadalomba, vagy üzleti kultúrába. De a köztünk élő Kacsák kivételesen tehetségesek abban, hogy figyelmen kívül hagyják mások véleményét. Az hogy ez előny-e vagy sem, teljes mértékben az adott személy személyiségétől, EQ-jától és IQ-jától függ. Vannak persze akik nagyon messzire el tudnak jutni egyedül, mások sokkal hamarabb elbuknak. De egy biztos: az építő kritikára való nyitottság nélkül végül mindenki kudarcot vall.


Előző rész

A kritika veszélyei és jutalmai, 2. rész: A rágódók