A Harvard Business School a világjárvány óta jelentős változást figyelt meg a vállalkozások árképzési stratégiáiban, amelyet az ellátási láncok megszakadása és a fogyasztói magatartás változása idézett elő. Ez viszont ahhoz vezetett, hogy az árak kialakításában egy dinamikusabb és kísérletezőbb megközelítés nyert teret.
Megnövekedett árképzési gyakoriság és digitális alkalmazkodás
Hagyományosan a nagyvállalatok évente egyszer hajtották végre a szokásos ár korrekciókat. A világjárvány gazdasági hatása azonban arra késztette ezeket a cégeket, hogy év közben is emeljék az árakat. A kiskereskedők egyre gyakrabban alkalmaznak az árak megjelenítésére digitális kijelzőket, amelyek lehetővé teszik a változások gyors kiigazítását csupán egy gombnyomással.
Az ellátási lánc zavarainak szerepe
A világjárvány okozta ellátásilánc-zavarok jelentősen befolyásolták a költségeket, és arra kényszerítették a cégeket, hogy újragondolják árképzési stratégiájukat. A HBS szerint ez a helyzet felgyorsította a stratégiai árképzés irányába mutató tendenciát, megmutatva, hogy a vállalatok bátrabban módosíthatják az árakat anélkül, hogy elriasztanák a fogyasztókat.
A haszonkulcs dinamikája
2020 végén és 2021-ben az S&P 500 indexben szereplő cégeknél a profitmarzsok szárnyalása volt tapasztalható, részben a kormányzati ösztönzőknek és a fogyasztói keresletet fellendítő jegybanki beavatkozásoknak köszönhetően. Ezzel egyidejűleg ezek a vállalatok jelentősen emelték áraikat, fedezve az energia, a szállítás, a munkaerő és más ráfordítások megnövekedett költségeit. Rekord magas árrésről számolt be az Apple, a Williams-Sonoma és a Delta Air Lines is a jelentéseikben.
Magas haszonkulcsok fenntartása
Ahogy a költségek csökkenni kezdenek, a vállalatok most azt tervezik, hogyan tarthatják fenn vagy akár növelhetik haszonkulcsukat anélkül, hogy ez a folyamat a fogyasztók oldalán is jelentkezne. Ez a megközelítés az S&P 500 különböző szektoraiban az átlagos árréseket 10 éves csúcsok közelében, vagy azok felett tartotta.
A piaci részesedésről a haszonkulcsokra való átállás
A 2009 utáni gyakorlattal ellentétben sok cég most a nyereséghányadot helyezi előtérbe a piaci részesedés növekedésével szemben. Az olyan vállalatok, mint a Sysco és a Lennox jól példázzák ezt a tendenciát, amelyek a nyereséges növekedésre és az árrés optimalizálásra összpontosítanak a bevételorientált bővülés helyett.
Fogyasztói árérzékenység és infláció
Annak ellenére, hogy az átlagfogyasztók a magas kamatlábak és a csökkenő megtakarítások miatt egyre árérzékenyebbek, sok vállalat még mindig további áremeléseket fontolgat. Vannak azonban jelek a növekvő árrugalmasságra, különösen az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat kiszolgáló márkák, például a Walmart és a McDonald’s esetében.
Az árképzési stratégiák jövője
Mivel a gazdaság továbbra is a járvány utáni kihívásokkal küzd, bizonytalan, hogy a vállalatok képesek lesznek-e fenntartani a magas árakat, vagy tovább emelni azokat. Míg egyes ágazatok sikeresen, jelentős visszahatás nélkül hárították át az áremeléseket a fogyasztókra, más szegmensekben azonban ez már kezd ellenállásba ütközni.