A józanul gondolkodó cégtulajdonosok sikert sikerre halmoztak a 2008-as világválság óta. A kreativitás az ő oldalukon is elengedhetetlen, de náluk ez leginkább a meglévő üzlet átformálását, kiegészítését jelenti. Sokan mondják, hogy ők csak „csiszolgatják, reszelgetik” az üzletet, azonban valódi vágásra nem képesek. Van is benne igazság és számukra a 2021-es év nagy kihívást jelent. Viszont az álmodozók sincsenek egyértelmű előnyben, hiszen ők ugyan tudnának álmokat gyártani, viszont egy válság időszakban az álmokat végre is kell hajtani, lehetőleg záros határidőn belül. Erre viszont a józanoktól kell tudást szerezniük.
Leállás után újratöltve
Nem tudom, melyik a nehezebb egyébként. Behozni egy álmodozót a szervezetbe, vagy pedig a leállított és elfojtott álmodozást újraindítani. Mindkettőben van kihívás, de az utóbbi nagy lecke a változást kergető cégtulajdonosok számára. Hiszen nem csak az a feladat, hogy újra szabadjára eresszék fantáziájukat, de mindezt úgy kell tenniük, hogy annak most értelme és eredménye legyen. Ez utóbbit pedig nem tudták megtanulni. Hiszen vagy az álmodozások korát éltük, vagy épp átestünk a ló másik oldalára. Most meg, ugye, fent kellene maradni azon a lovon, hogy sikeresek legyünk. A legnagyobb kihívás a józan ember elfogadása. Már a józanoknak sem volt könnyű megemészteni az álmodozó karaktert, no, de ugyanez fordítva: szinte lehetetlen. Hiszen az álmodozók a legtöbb esetben nagyon komoly egóval is rendelkeznek, így minden egyes megjegyzés az álmok ellen irányuló, személyes támadássá fordítanak át. Minden kérdés az álmokkal kapcsolatban csak túlfűtött kétely, ami el akarja lehetetleníteni a szárnyalásukat. Sok ilyen emberrel találkoztam már életemben. Ők azok, akik mindent azonnal akarnak. Márpedig a józanodás pontosan azt jelenti, hogy át kell gondolni a folyamatokat, az irányokat és utána kell lépni. Ők inkább belemennek rossz döntésekbe is, csak azért, mert új és érdekes. És persze alapvetően most ezt a korszakot éljük, csak egy szokásosan átgondolatlan, hibás stratégiai irány most sokkal jobban fog fájni, mint bármikor korábban. Az ő helyzetük mindennél komolyabbnak számít, hiszen a padlóról kell felállniuk. Ami annak köszönhető, hogy a vírusválság elindulásakor, az első egy-két hónapban nagyon okosnak gondolták magukat. Tele voltak világmegváltó ötletekkel és biztosak voltak benne, hogy ebből a helyzetből is ők fognak győztesen kikerülni. Arra nem számítottak azonban, hogy a szokásos, általában felületes ötletelés nem csak nem működik, de egyszerűen üldözött dolog lesz a piacon. Ezért az első pár hónapos lendület nagyon komoly mentális válságba fulladt részükről. A középpontban saját bukásuk, az azzal együtt járó, az egójukból fakadó problémák, illetve azok menedzselése állt. Ráadásul ezen a helyzeten a magánéleti kihívások csak tovább rontottak. Hiszen ők nagy mesterei annak, hogy sokszor felületes kapcsolataikat sok más felületes kapcsolattal feledtessék. De amikor be vannak zárva és a távolságtartás kötelező elem az életünkben, akkor kénytelenek szembesülni felületességükkel. Erről a padlóról kell most felállniuk, méghozzá igen gyorsan.
Józan támogatás
Másfelől viszont pontosan ennek a mentális állapotnak köszönhető, hogy nyitottabbak lettek a józan gondolatokra. És bár nem fognak egyedül ötletelni, és nem is lenne hatékony, de egy józan ember társaságában újra tudják építeni magukat. És igen, ez most az a helyzet, amikor az egót háttérbe kell szorítani ahhoz, hogy ne tűnjenek el hosszú időre az üzletből. Nehéz váltás ez, de egyértelműen biztosítja azt, hogy megtörténjen az „out of box” és most valóban eredményes is legyen. Hagyni kell a józan kollégát, hogy vezesse, menedzselje a helyzetet. Hadd tegye fel kérdéseit, hadd alkosson véleményt az ötletekről, és hadd támassza alá azt a szükséges adatokkal. Itt is sokan döntenek úgy, hogy bár a szervezetbe nem engedik be a teljesen józan gondolkodású embert, hiszen az az egész szervezetre romboló hatással lehetne, nem beszélve arról, hogy az új kolléga sem bírná sokáig a terhelést. A külső támogatás itt is megoldás lehet, de nagyon fontos, hogy az ne egy már létező rendszert akarjon ráerőltetni a cégre, hanem engedje gondolkodni az amúgy is álmodozó tulajdonost. Persze, ilyenkor fel kell készülni a konfliktusokkal teli együttműködésre, de ha a célokat egyértelműen meghatározták, olyan nagy gond nem lehet a végső elszámolásnál.