Hajrá nyári zápor
A COVID-19 gazdasági válság pszichológiája
Az egyértelművé vált, hogy bárhonnan vizsgáljuk a COVID-19 válság kérdését, akármelyik gazdasági szektort akarjuk elemezni vagy a jövőjét megérteni, pszichológiai oldalról kell megközelíteni a kérdést. Ráadásul nem lehet csak globálisan vizsgálni a témát, hiszen ez a vírus teljesen másként érintette a különböző nemzeteket. Vagyis a vásárlók, a döntéshozók döntéseire gyakorolt hatások között is jelentős különbségek lesznek.
Óperencián innen és túl
Nemcsak a híradásokból, hanem saját tapasztalatból is látható, hogy drasztikus különbségek vannak a különböző országok lakosai között. Gondoljunk csak bele egy-két konkrét példába. Olaszország vagy Spanyolország vírushelyzet-kezelése nem sikerült a legjobban. Azok a nemzetek, amelyek híresek arról, hogy óriási családi eseményeket tartanak, nagyon közvetlenek és kimondottan társasági emberek, be lettek zárva hónapokra. Közben szeretteiket, ismerőseiket veszítették el, óriási bizonytalanságban éltek, élnek a mai napig. Az USA-ban szinte forradalom alakult ki, az amúgy is létező feketék elleni erőszak, és a rendőrség sok európai számára érthetetlen fellépése szinte hihetetlen folyamatokat indított el. Folyamatosan láthatóak a videók, ahol a maszkviselés kikényszerítése dühöngő állapotokat, sokszor fegyveres összetűzést okoz. Ha még tovább haladunk a borzalmak mentén, akkor elegendő a dél-amerikai helyzetképeket nézni, ahol a maffiának „kell rendet tartani”, mert az állam nem igazán birkózik meg a feladattal. Aztán ott van az ellenoldal, akik egyre kevésbé értik, de még elhiszik a járvány fenyegető jellegét. Nyilván olyan országokban, ahol a hallottak száma az 1000 főt sem éri el, és az eltávozottak több, mint 90%-a 65 év feletti idős ember,már meglévő, krónikus betegségekkel, más a mindennapi élet manapság. De miért érdekes mindez egy üzleti trendeket vizsgáló és értelmező írásban? Mert bármennyire is szeretnénk néha az ellenkezőjét, a döntéshozók bizony emberek. Emberből vannak és emberül gondolkoznak, döntenek. Egy emberre jelentős hatással vannak a társadalmi történések, pláne ilyen mértékű folyamatok esetén. Azt is meg kell értenünk, hogy pszichológiai hatásokat vizsgálva nem választhatjuk külön a B2B és a B2C üzletágat egymástól. A fogyasztó és az üzleti döntéshozó is ugyanazokat a társadalmi hatásokat éli át, jelen esetben mondhatjuk úgy is, szenvedi el. Tehát ha meg szeretnénk érteni mi vár ránk üzletileg a különböző lokációkban és úgy általában globálisan értékelve, akkor meg kell azt is értenünk, mi játszódik most le az emberek fejében. Különös tekintettel azokra a folyamatokra, amelyek a vásárlási döntéseikre lesznek kritikus hatással az elkövetkezendő években.
Nyári zápor
Ez bizony nem az! Bár sokan még mindig megpróbálnak úgy fogalmazni, mintha a mostani gazdasági szituáció, ha nem is pár héten belül, de legalábbis év végéig megszűnne. Mint egy nyári zápor, amely végigrohan, pillanatok alatt eláztat mindent, de a nap gyorsan kisüt, és felszárítja az esőcseppeket. Sokszor még izgalmas és afféle buli is az egész. Szitkozódhatunk, hogy miért nem vártunk még egy fél órát, miért kellett pont a szabadban lennünk, de még teljesen átázott ruhában is csak mosolygunk a történteken. Most van kedve bárkinek is mosolyogni? Nem gondolnám! Mint ahogy azt sem, hogy bármire várhatunk, és majd elmúlik minden. Nagyon sok üzletember, sajnos még elemzők is, egy csoda orvosság vagy a minden gondunkat megoldó vakcina megjelenéséhez kötik a gazdasági válság végét.
De ha végignézek az augusztus közepén üresen tátongó reptereken, lehetetlennek tartom, hogy akár egy éven belül is rendeződjenek a dolgok. Hogyan is rendeződnének, vagy egyáltalán mit jelent az, hogy „rendeződnek”? Kell, hogy minden rendeződjön? Ehhez pontosan tudnunk kell, hogy üzletileg milyen jelenségeket és trendeket láthatunk. Hangsúlyoznám, hogy itt nem arról beszélek, hogy egészségügyi szempontból mit élünk át! Természetes, hogy mindenki szurkol annak, hogy minél előbb kerüljön forgalomba egy vakcina, amely kiiktatja a COVID-19 vírust és nem kell embereknek meghalniuk. Még csak társadalmi helyzetről sem szeretnék beszélni, hiszen mindenki látja világszerte, hogy létező társadalmi problémák erősödtek fel, durvultak el. Vagyis ezeket is jó lenne mindenhol megoldani, és idealistaként lehet ebben reménykedni. Gazdaságilag azonban igenis már most komoly előnyei vannak a vírus által kialakult helyzetnek.
Gazdasági trendek
Mit is várhatnak az üzletemberek a jövőre nézve? Hogyan változik majd általánosságban véve a gazdaság? Számolva persze a már említett lokális eltérésekkel is. Amit már most látni, hogy sok cég tönkremegy, nem bírta a hónapokig tartó leállást. A kereslet megszűnt létezni és a visszajövetel is igen lassú folyamat. Ez egyik oldalról borzasztó, másik oldalról pedig nagyon úgy néz ki, hogy kínálati piacok fognak kialakulni. Mindez viszont azt jelenti, hogy a vevői oldal sokkal jobban fókuszba kerül. Még jobban oda kell majd figyelni arra, hogy vevőink, partnereink elégedettek legyenek. Kicsiben már látható is a trend. Ha ma elmegyünk egy étterembe, megérkezünk egy szállodába, vagy szinte bárhova, ahol pénzt költünk, ott már most kedvesebb fogadtatás vár bennünket, úgy általában. Persze vannak cégek, amelyek eleve így álltak hozzá a témához, és náluk nincs változás. De azért jelentős mennyiségben növekszik majd a valóban minőségi kiszolgálás, ahol azt érezheti a vevő, hogy bizony az eladó van érte.
A másik fontos változás az objektív döntéshozatal. Több logika és kevesebb emóció lesz jelen a döntésekben. Már most kezd megszűnni a „szinte barátok vagyunk, bár tudom, hogy nem jó minőséget ad, azért megveszem” hozzáállás. Felértékelődik a szakmai tudás, a minőség. Mármint a valódi minőség. Nyilván itt is vannak olyan cégek, amelyeknek ez rendkívül fájdalmas lesz, és vannak olyanok, amelyeknél még akár növekedést is okoz. Nem működnek majd a felületes szólamokkal hirdetett, amúgy tudásban az árától messze elmaradó termékek, szolgáltatások. És hát ilyenből azért volt bőven a piacon.
A munkaerőpiac is normalizálódik. Sok országban óriási kihívást jelentett az elmúlt 10-15 évben a megfelelő szintű munkaerő elfogadható áron történő megtalálása. Aztán ha megtalálták, a munkaadóknak mindent el kellett követni a sokszor lojalitásukban alapvetően megkérdőjelezhető, tudásukban átlag alatti munkaerő megtartásáért. Most más világ következik, és ez már komolyan látszik a munkaerőpiacon.
A munkaadók is meg kell szüntessék felületes hozzáállásukat. Valóban érdemi dolgokat kell művelniük. Nem lesz elegendő „úgy tenni, mintha” foglalkoznának a munkavállalókkal. A legjobbakkal, a kulcsemberekkel, akikre a jövőt lehet építeni, valóban foglalkozni kell. Azt is meg kell tanulni kimondani, akár egy csúcsvezetőről is, hogy alkalmatlan. Jó ember, de alkalmatlan. Most ki fogják mondani ezeket a megállapításokat, nem fogják a szőnyeg alá söpörni az „úgyis megy az üzlet” hozzáállás okán.
Nem csoda hát, hogy egyre többen úgy vannak vele, hogy hadd zuhogjon még az a nyári zápor, hadd áztassa csak az embereket, földeket még egy kicsit. Igaz, minél kisebb károkat okozva az emberiségnek egészségben. A gazdasági életnek kell időről időre egy-egy válság. Sokan azt mondják, hogy most volt nemrég, miért súlyt bennünket újra, 12 év után? Tegyük fel a kérdést üzletfejlesztői szemmel! Csak szigorúan, kizárólag üzletfejlesztői szemmel. Ha most nemrég volt egy válság, amikor elvileg egy üzletember szembesült azzal, mit is kell tenni egy krízishelyzetben, elvileg meg is tanulta. Elvileg akkor is az erősek maradtak fent, és elvileg komoly stratégiaváltás nélkül nem lehetett tovább lépni. Szóval miért okoz ekkor problémát mindenkinek a mostani válsághelyzet? A 2008-as válságnak is volt pszichológiája, ennek a mostaninak is van. Standard megoldásokkal most biztosan nem lehet továbbmenni. De hát az üzletben az emberi psziché mindig is kiemelt szerepet kellett kapjon. Most sincs más feladatunk, minthogy megértsük mi történik a vásárlókkal, döntéshozókkal mentálisan, és ezen információk alapján kell új stratégiát építenünk a jövőre nézve. Ha lehet, akkor a jelenlegi módosításával. Ha másként nem megy, akkor a jelenlegi üzlet drasztikus átstrukturálásával. És ha végképp nincs más megoldás, akkor üzleti vénánkat egy teljesen más területen kell kamatoztatnunk a jövőben.