test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

TOP 10 cikk 2020: #1

Ember az elefántcsonttoronyban

Üzleti stratégiai útmutató 2021-re: 1. rész

Úgy gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy a mostani időszak az eddig valaha volt legintenzívebb terminus az üzleti stratégiák tervezésének terén. Nem igazán találunk olyan józan gondolkodású vállalkozást, céget, ahol ne módosítanák a már meglévő stratégiát. Egyszerűen csak hozzáigazítják a vírus okozta helyzethez a már meglévő, a járvány előtt jól működő üzleti stratégiát, vagy egyszerűen vadonatújat építenek. Sokan gondolják úgy, hogy értenek ehhez az igen komplex szakmához. Sokan tudják, hogy nem értenek hozzá, de megpróbálnak úgy tenni, mintha szakavatottjai lennének az üzleti stratégia építésének. És nagyon kevesen vannak, akik valóban, hivatásként foglalkoznak ezzel a témával.

Modern üzleti stratégiák

Az üzleti stratégiák kialakításának mindig voltak ideológiái, tanai, melyeket az aktuális korszakokban követtek az emberek. Vannak ismertek és kevésbé ismertek ezek között az elméletek között. A jó menedzserek komoly energiákat fordítanak e tudás elsajátítására, de minél mélyebbre ásnak, az igazán jó szakemberek akkor látják csak igazán, hogy mennyi mindent nem tudnak még ezen téren. Hiszen stratégiát mindenki tud építeni. Legalábbis valamit tud építeni, amit stratégiának lehet hívni. El is fáradt ez a kifejezés az évtizedek alatt, hiszen lassan már egy egyszerű kulcstartó árusítással foglalkozó ügynök alap eladási szövegében is legalább ötször szerepel a stratégia kifejezés. Márpedig akkor már nem hangzik túl hitelesnek. A másik véglet persze az, amikor menedzserek, bizonygatva saját fontosságukat, tudásszintjüket, olyan magasságokban beszélnek a témáról, hogy oda már józan eszű ember fel sem érhet. Így a stratégia valóban egy elméleti, a felhők között kúszó, a földről szabad szemmel nem látható látomássá alakul az emberek számára, mely ugyancsak hitelességi kérdéseket vet fel, elsősorban a megvalósítással kapcsolatban.
De koncentráljunk azokra a szakemberekre, akik valóban értenek ehhez a szakmához, akik megtalálták a tökéletes egyensúlyt az ún. „elefántcsonttorony” és a „kétkezi munka” között. Vagyis olyan stratégiai elméleteket gyártanak, melyek azonnal átültethetők a gyakorlatba, az adott cégről szólnak és melyeket mindenki kellő szinten megért, így végre is tud hajtani, ki is tud egészíteni a megfelelő szakmai, tapasztalati információkkal. Szóval ezek a szakemberek folyamatosan törekednek arra, hogy a stratégiai elméletek ne csak kövessék a trendeket, de diktálják azokat. Ezzel tudnak piaci előnyt biztosítani a megrendelőik számára. Az igazi stratéga számára fontos, hogy a legújabb üzleti stratégiai kutatásokat, irányokat alkalmazza, de közben vegyítse őket a már bevált, jól ismert módszerekkel. Így tudja garantálni a sikert.

Mitől modern 2020-2021-ben egy üzleti stratégia? Ahhoz, hogy ezt megértsük kicsit visszább kell lépnünk az időben. Ugyanis a most konkrét támogatást nyújtó rendszerek évekkel ezelőtt kezdtek el épülni. Minél inkább előre haladunk az időben, annál inkább megfigyelhető, hogy az üzleti stratégiákban egyre nagyobb szerepet kap az „ember”. Annak ismerete, feltérképezése. Egyrészről maga a menedzser, a legfelsőbb döntéshozó, de ugyanúgy a stratégiát végrehajtó szervezet, és maga a folyamat végén található potenciális vevő is. A technológia felgyorsulásával, a fejlődés és az ezzel együtt járó változás állandóvá válásával az emberi tényezőkben találhatjuk meg a siker és a bukás közötti különbségeket leginkább. A menedzser világ számára a magánélet és az üzleti karrier szinte teljes mértékben összeolvadt. Nagyon ritka már az a vezető, felelős döntéshozó, aki le tudja tenni a munkát a munkahelyén, és utána nem nyit meg egy darab e-mailt sem, nem veszi fel a telefont, nem néz rá egyetlen social media felületre sem. Persze akadnak ilyenek is, de üzleti stratégiát nem rájuk építik a stratégák. Viszont ennek a változásnak köszönhetően a modern üzleti stratégiákban az emberek lénye, személyisége, az abból fakadó döntéshozatali mechanizmus egyre nagyobb szerepet kap. Vagyis elmondható, hogy nincs modern üzleti stratégia anélkül, hogy a stratégia piacra vitelében résztvevő, a stratégia által megcélzott embereket ne ismernénk meg leginkább abból a szempontból, miként és hogyan hoznak döntéseket, mik a döntéshozataluk befolyásolási pontjai, valamint a döntéshozatali folyamat veszélyes pontjai.

Az üzleti stratégia hagyományos elemei

A modern üzleti stratégia tehát az embert helyezi a fókuszba, és annak döntéshozatali mechanizmusa alapján értékel és építi az üzletet. De ez önmagában nem elegendő. A hagyományos elemeket ugyanúgy figyelemmel kell kísérnie. Mik ezek? A mai világban a generációk megértése nélkül lehetetlen előre jutni. Sokan legyintenek és azt mondják, hogy mindig is volt különbség a fiatalok és az idősek között. Az új generáció mindig is lázadt. Ez igaz. Viszont ennek a lázadásnak az iránya, a motivációja és ebből fakadóan a megjelenési formája is mindig más volt. Ráadásul amíg generációkról régebben 10-15, sokszor akár 20 éves terminusokban beszéltünk, a világ fejlődésének gyorsasága ezt a folyamatot is átalakította, és ma már sokkal rövidebb idő alatt váltják egymást a generációk. Vagyis egy adott üzleti környezetben történő megjelenésük is komplexebb. Egyrészt a stratégiát végrehajtó szervezetben is sokkal több generáció található, mint régebben, de a piaci oldalon is sokkal bővebb a kínálat. Vagyis a jó üzleti stratégiához új típusú generációs tudásra is szükség van. Ezen felül mindenképp tisztában kell lenni a fogyasztói társadalom alakulásával. Hogyan rendeződik át, változik a háztartások pénzköltési lehetősége. Ezzel ráadásul nem árt lokális szinten és regionálisan is tisztában lenni, ha valóban sikeres üzleti stratégiát akarunk előállítani. A hagyományos piackutatások szintén részét képezhetik a munkának, de tulajdonképpen ma már elmondható, hogy ha megvan a döntéshozatali mechanizmus – generációs besorolás – háztartások fizetőképessége hármas vizsgálata, az tökéletesen elegendő információmennyiség ahhoz, hogy sikeres munkát végezzünk stratégiaépítés terén.

A modern üzleti stratégia típusai

Minden stratégiai rendszer működőképes, ami az emberek csoportosítása segítségével határoz meg stratégiai irányokat. Nagyon kevesen tudják, hogy az üzleti stratégiát, annak stílusát maga a stratégia alkotója, annak személyisége határozza meg leginkább. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy adott stratéga által kialakított üzleti stratégia minden esetben, minden megrendelő számára ugyanaz lesz, de az biztos, hogy a megfelelő ismertetőjegyek megtalálhatók a stratégiában, melyek jól beazonosítják alkotóját. Ez viszont csak akkor lesz működőképes, ha a stratéga személyisége tökéletesen megegyezik vagy legalább hasonlít a stratégiát végrehajtók személyiségéhez. Ha ez az egyezőség nem áll fenn, akkor nagy bukások lehetnek belőle. Az üzleti stratégiák tehát karakterisztikájuk alapján csoportokba sorolhatók. Az egyik ismert rendszer a RISE, mely a Ruler, vagyis az azonnali sikert megcélzó, támadó és uralkodó jellegű, az Individual, vagyis unikális, egyedi tudással piacra lépő, intenzív, befolyásoló kommunikációval rendelkező, ad-hoc fordulatokban bővelkedő, a Supporter, vagyis a stabil és lassú piaci épülést, elsősorban emóciók és empátia alapokon építő és az Expert, vagyis a szakmai tudást fókuszba helyező, a kommunikációra, üzleti profitra nagy hangsúlyt nem fektető, de kiemelt szakmai pozíciót biztosító stratégiai irányokat különbözteti meg. Ezek a stratégiai irányok egyben személyiségtípus csoportokat is képeznek, vagyis egy adott személy általában a saját személyiségéhez illeszkedő stratégiát produkálja belső motivációjából fakadóan.

A COVID-19 legnagyobb üzleti stratégiai kihívása – mint minden jelentősebb mértékű gazdasági válság esetében –, hogy amíg békebeli szituációkban mindegyik üzleti stratégiai irány sikeres tud lenni, és az eltérés a siker időbelisége és nagyságrendje között van, addig egy ilyen válsághelyzetben általában kizárólag egy stratégiai irány hoz egyáltalán valamilyen mértékű sikert. Vagyis sok esetben most az a feladat a cégeknél, hogy döntés szülessen arról, hogy feláldozzák-e az elkövetkezendő 4-5 év üzleti sikerét stratégiai, sőt emberi önazonosságuk okán, vagy pedig illeszkednek a COVID-19 által diktált egyértelmű stratégiai iránynak, és sikeresek lesznek az elkövetkezendő időszakban is. Melyik irány sikeres? A támadó Ruler, a befolyásoló Individual, a stabilan építkező, de lassú Supporter vagy épp a hideg, szakmai Expert? Ezekre kell választ találnunk nagyon gyorsan!