A legérdekesebb számomra mindig az volt stratégiaalkotásnál, amikor azzal szembesültem, hogy fizetőképességben alacsonyabb szinten lévő háztartások mire nem képesek azért, hogy egy rövid időre prémiummá tudjanak válni. Mindig szerettem volna megérteni azt a hajtóerőt, ami arra motiválja őket, hogy akár teljes anyagi biztonságukat kockáztatva úgy lépjenek fel a külvilág előtt, mint akik egy „klubba” tartoznak azokkal, akik számára valóban nem probléma egy Guccit vagy épp egy Aston Martint megfizetni. Sokan, sok oldalról próbálták már ezt a témát megközelíteni. Vizsgálták a gyermekkori komplexusokat, elemezték az irigység faktort, de nem igazán találtak minden esetre közös nevezőt. Viszont ha a személyiség irányából közelítjük meg a témát, minden esetben elmondható volt, hogy a „felfelé kapaszkodni” akaróknak igenis vannak egyértelmű közös pontjaik: az egyik, hogy Individual az elsődleges személyiségük, aztán pedig, hogy ehhez Ruler másodlagos személyiség kapcsolódik.
Költési mánia
Amikor az Individual személyiségtípust kell bemutatni az első mondat, amit egy személyiségelemzőtől hallottam, szinte beégett a gondolataimba: mindig tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér. És azt is hozzátették, hogy ha valamit nem tud egy adott pillanatban megvenni, akkor nagyon ötletes abban, hogy megtalálja a megoldást, még ha az a hitelek felhalmozását is jelenti számára. Világviszonylatban leginkább a legfontosabb üzleti döntéshozók, kulcsemberek komplex személyiségelemzésére alkalmazott RISE Human Development System fő személyiségtípus kategóriái közül az Individual az, mely üzleti és magán döntéseiben egyaránt meggondolatlan, érzelmileg túlfűtött és a pillanatnak él. Ami nem rossz, valljuk be őszintén. Nem szereti a szabályokat, nem tudja elviselni a szoros rendszert, és nem is tervezi az életét. Így persze egyértelmű, hogy direkt célpontja a kereskedelemnek, hiszen bizonyos körülmények között egy jó napon szinte bármit el lehet adni neki. Élnek is ezzel a piaci szereplők rendesen, és sokszor azzal sem törődnek, hogy milyen egyéni vagy családi tragédiákat okoznak ezzel. Hiszen az Individual nem törődik a jövővel, illetve ő úgy gondolja, hogy törődik, csak nem gondolja át logikusan a döntései következményeit, hiszen hajtja a jelenben megszerezhető új élmény. Ha kimagasló jövedelemmel rendelkezik, akkor kisebb a baj, hiszen maximum arra ébred több év, akár több évtized után, hogy rengeteg pénzt keresett, még sincs megtakarítása, amiből nyugalmat lelhetne. Viszont több mint teljes és izgalmas élete volt. Csak ennek a nagy utazásnak az árát egyszer majd meg kell fizetnie, és általában meg is fizetik, sokszor családokat, közösségeket rántva magukkal. De alapvetően az, hogy valaki erős Individual személyiség még mindig nem jelenti azt, hogy a prémium piacra szeretne kapaszkodni. Önmagában a költési hajlandósága igen magas ennek a típusnak, de ha Supporter a másodlagos személyisége, ezt a költési mennyiséget a tömeg piacon olcsóbb termékekre, kacatokra koncentrálja, amivel egyébként ő is és környezete is jobban jár persze. A probléma akkor kezdődik, ha az Individual személyiséghez egy erős Ruler személyiség is csatlakozik. Hiszen a Ruler az, aki imádja a drága, luxuscikkeket, és ha emellé egy költési hajlandóság is kapcsolódik, akkor ott el tudnak szabadulni a dolgok.
A szegények álma
Leginkább akkor van helyzet, ha ehhez nincsen megfelelő pénzmennyiség a háttérben, hiszen az Individual-Ruler ki akarja találni a megfelelő megoldást. Ennek következményeit láthattuk az USA-ból 2008-ban az ingatlanszektorból kiinduló válság esetén, mely aztán szépen begyűrűzött mindenhova a világon. Az emberek számára felkínálták az álomotthon lehetőségét. Előcsalogatták azt a prémiumot, amihez soha nem tudtak közel kerülni. Olyan életszínvonalat kezdtek élni a háztartások, melyhez soha nem jutottak volna hozzá. De persze nem mindenki. És meg is osztotta a világot egyébként a szituáció, hiszen van, aki sajnálta a bajbajutottakat, mások meg egyszerűen a mai napig nem értették, minek vettek fel olyan hitelt, aminek a visszafizetésével bármilyen szinten is problémájuk lehetett. Ebben nem nekünk kell igazságot tenni, de a rosszul döntők jelentős hányada bizony Individual személyiség volt a megvizsgált háztartások esetében. Persze arra is érdemes kitérni, hogy mennyire volt korrekt, hogy bárki is elhitette velük azt, hogy álomélethez juthatnak, holott reálisan pontosan tudniuk kellett a veszélyt. Nyilván ha a másik oldalon is ültek Individual emberek, akkor nehéz realitásokról beszélni. De még mielőtt elítélnénk egy adott személyiségtípust csak azért, mert vásárlási kérdésekben megkérdőjelezhető döntéseket képes hozni, azért hozzá kell tennünk, hogy a legkreatívabb, legdinamikusabb, a közösséget a leginkább motiválni képes, optimista, pozitív emberekről beszélünk! És azt bátran elmondhatjuk, hogy e tulajdonságok nélkül nehéz lenne az életünket élni. Az, hogy költési mániáját ki milyen mértékben ereszti szabadjára, az a nap végén mégiscsak az intelligencia kérdése is, hiszen minden személyiségtípusnak megvannak a saját maga kihívásai, amik egy adott szituációban megnehezítik az életét, de pont ettől vagyunk emberek, hogy uralkodjunk ezeken. Uralkodnak vagy sem saját személyiségükön, a tényen nem változtat, hogyha a prémium piacon oda nem illő vásárlókat látunk, akkor azok nagy valószínűséggel ebből a személyiségtípus kategóriából kerültek oda. Jó célcsoport, hálás célcsoport, de üzletet nem szabad rájuk építeni, mert a csőd bármelyik pillanatban reális esemény az életükben!