Ebben a sorozatban a pszichológiai alapkutatás felé fordulunk, és lefordítjuk azt az üzleti környezetre. Mai írásunk a fájdalommal foglalkozik, és azt állítja, hogy a szándékos károkozás jobban fáj, mint a nem szándékos. De vajon hogyan vonatkozik ez az irodai környezetre?
Tételezzük fel, vidáman sétálgatunk, amikor egy almafáról véletlenül a fejünkre pottyan egy alma és megüti a fejünket. Egy pillanatra megállunk, szétnézünk, majd megállapítjuk, hogy mindez véletlenül történt és folytatjuk utunkat. Másnap ugyanarra sétálunk. Ekkor azonban észrevesszük, hogy odafent egy gonosz mókus figyel minket, miközben rágja az alma szárát és azon ügyködik, hogy pont akkor essen le az alma, amikor elhaladunk a fa alatt. Még mielőtt időnk lenne reagálni – mert minden figyelmességünk ellenére is igen lassan haladunk – az alma már koppan is a fejünkön. Ha megkérdeznék tőlünk, hogy melyik almatámadás fájt jobban, minden bizonnyal a mókusra szavaznánk, de vajon miért?
Gray és Wagner harvardi kutatók a „The Sting of Intentional Pain” [Miért szúr jobban a szándékos fájdalom] című munkájukban bizonyították, hogy az emberek nagyobb fizikai fájdalmat éreznek, ha rájönnek, hogy fájdalmuk mögött gonosz szándék állt. Elméletük bizonyításához a fenti kutatók olyan vizsgálati elrendezést használtak, amelyben a résztvevők áramütést kaptak a másik szobában tartózkodó többi résztvevőtől. A résztvevőknek megmondták, hogy az áramütés mikor volt szándékos, a résztvevők pedig 1 és 7 között értékelhették az érzett fájdalmat egy skálán. A kapott eredmények nagyon izgalmasak voltak. Ha a fájdalmat nem szándékosan okozták, az áramütés átlagos pontértéke 3 volt. Ha szándékosan történt az áramütés, a fenti érték 3.6 volt. Továbbá, bár ez nem volt az elmélet része, a szerzők azt is észrevették, hogy a nem szándékos áramütések esetén rögzített fájdalom az ismétlések során csökkent. Ezzel ellentétben, a szándékos áramütések esetén rögzített fájdalom esetén nem tapasztaltak ilyen csökkenést az ismétlés hatására. Ez azt jelenti, a nem szándékos ismételt fájdalomhoz hozzászokunk, azonban a szándékos fájdalomhoz nem.
Bántani akarnak!
Elkerülhetetlen, hogy a munkahelyen valaki bántani fog bennünket. Az, hogy ezt hogyan érzékeljük, nagyban függ attól, hogy szándékosnak vagy nem szándékosnak tekintjük. Ha úgy érezzük, hogy valaki bántani akar bennünket, vagy túllép hatáskörén, hogy helyre tegyen bennünket, az valószínűleg jobban fáj majd, mintha véletlenül történt volna az eset. Ez az oka annak, hogy a legtöbb manipulatív ember (és a legjobb üzletemberek közül is néhányan) az általuk okozott fájdalmat, amikor csak teheti, nem szándékosnak tünteti fel. „Ó, bocsánat, tényleg nem tudtam, hogy beleavatkoztam a dolgodba és kellemetlen helyzetbe hoztalak a főnök előtt. Az én hibám!” Azonban még a legkevésbé manipulatív személyek sem hozzák szükségszerűen tudtunkra, ha ártani akarnak nekünk. Ha tudjuk, hogy érzékenyek vagyunk a szándékosságra, jobban tesszük, ha felkészülünk az érzékelt fájdalom valóságára és ideális esetben némileg megfontoltabban reagálunk rá.
Előző rész:
Lefordított pszichológia, 1. rész: Harlow, a biztonság és a majmok
Hivatkozások:
Gray, K., & Wegner, D. M. (2008). The Sting of Intentional Pain. Psychological Science, 19(12), 1260–1262.