Free Porn
xbporn
https://www.bangspankxxx.com
voguerre
southampton escorts
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Új referenciák, átalakuló üzletfejlesztői piac (1.epizód)

Amíg a tanácsadási szektor szinte teljesen kivérzett az elmúlt két évben, néhány egyedi tanácsadó cég robbanásszerű fejlődést mutatott fel. Ez az időszak szinte minden üzleti területre jelentős hatást gyakorolt. Ma már egyértelműen lehet látni, hogy egy adott cég jó vagy rossz irányba indult el a válság hatására. Tudott vagy nem tudott érdemben reagálni a nem mindennapi eseményekre. Sok találgatás volt ezzel kapcsolatban már 2020-ban, melyek lesznek azok a vállalkozások, amelyek győztesen fognak kikerülni ebből a vírushelyzetből. Persze vannak olyan ágazatok, amiket eleve pozitívan érintett a COVID-19, hiszen szorosan kapcsolódtak az egészségi területhez, vagy közvetlen kapcsolatot ápoltak a vírusidőszakban szükséges termékszolgáltatás ágazatokkal. A tanácsadási szektortól viszont mindenki egyértelműen azt várta, hogy jelentős fejlődésnek induljon, hiszen mikor is lenne szükség valódi szakmai tanácsokra, ha nem ilyen időszakokban.

Kétarcú világ

Viszont a két évvel ezelőtti „jóslatok” nem váltak valóra. Sőt, mondhatni azt, egyértelmű és drasztikus visszaesés következett be a legtöbb tanácsadó cégnél, és vannak olyan számítások melyek azt bizonyítják, hogy ennek a piacnak több mint 50%-a eltűnt. A leginkább érintett területek a szervezetfejlesztés, üzletfejlesztés, stratégiai tanácsadás, melyek elengedhetetlen elemei az újjáépítésnek. Tehát joggal várná az ember, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatok között legyen említve, de messze nem erről van szó. Az már 2020-ban is látszott, hogy a megrendelői oldal nem várt módon reagált az amúgy igen egyedi helyzetre: leállították a futó szervezetfejlesztési programjaik jelentős részét. Azzal magyarázták, hogy krízishelyzet van, nem lehet fizikailag találkozni, és ez most egy olyan időszak, amikor a cég megmentése van a fókuszban. Már önmagában a kifogás is sántít, hiszen hogyan akar bárki megmenteni egy céget úgy, hogy közben nem foglalkozik az emberekkel. Mert hogy a jó szervezetfejlesztés erről szól. Az persze nyilván fontos volt, hogy stratégiailag mindenki rendezze sorait, de a stratégiát végrehajtani is az ember fogja, tehát a humán erőforrás elengedhetetlen eleme a jövőnek. De valóban, világviszonylatban érzékelhető volt a jelenség, hogy a szervezetek, a szervezetekben dolgozó emberek magukra lettek hagyva 2020-ban. Miután vezetői szinten is nagy volt a tanácstalanság sokan saját sebeiket „nyalogatták”, nem fókuszáltak arra, hogy a dolgozók is hasonló, sőt nagyon bajban vannak. Nyilván vezetője válogatja, de azért a jelenség általános volt, hogy akár hónapokig is az emberek tanácstalanok voltak jövőjüket illetően. Ez persze egy tipikus szervezetfejlesztési kihívás, amiben a megfelelő szaktudással tökéletesen menedzselni lehet a dolgozókat. Ezért is kezdték el a szakemberek vizsgálni, miért nem igényelnek ilyen típusú támogatást a cégek. Pont most, pont ebben a krízishelyzetben. Aztán egyre többet lehetett arról olvasni, hogy nem általános azért a helyzet, és bizony vannak olyan tanácsadással foglalkozó cégek, akik kvázi éjjel-nappal dolgoznak, és ennek ellenére új megbízásokat már nem igazán tudnak vállalni. Már 2020 év végén lehetett látni, hogy a hagyományos üzletfejlesztői, szervezetfejlesztői piac kétarcúvá vált, és miközben az egyik oldalon a legtöbb cég sír, a másik oldalon vannak, akiknek semmi okuk a bánkódásra. Ez alapvetően nem meglepő, hiszen minden válságban hasonló helyzeteket élnek meg a gazdasági élet szereplői, csak a tanácsadásban volt ez új irányzat.

Bizalom és bizalmatlanság

Miért is alakult ki ez a helyzet? Az igaz, hogy összességében az HR jellegű fejlesztésekre, tanácsadásra elköltött pénzek jelentősen csökkentek. Viszont az is igaz, hogy azok a tanácsadó vállalkozások, akik fejlődni tudtak, az összes meglévő partnerüktől többletmegbízásokat kaptak az elmúlt két évben. Ez egyértelműen a partnerek tanácsadók irányába mutatott bizalmát tükrözi. Viszont akkor a másik irányban pontosan a bizalom hiánya okozhatta a programok leállítását. Erre a területre amúgy is jellemző, hogy nehezen vizsgálható az eredmény, hiszen hogyan mutassunk ki egy menedzsment fejlesztés eredményét konkrét számokban? Az eredmény mérhetetlensége persze alapból hozza magával a bizalmatlanságot. Így hát nem nehéz elfogadni, hogy amikor a költségcsökkentés fontos szempont az üzletben, az amúgy is ellenőrizhetetlen eredménnyel járó kiadásokat törlik el azonnal. És ez így van rendjén. „Ezen a területen általában úgy nevelkedtek fel a döntéshozók, hogy elfogadják a tényt, mely szerint nem lehet mérni a kiadások megtérülését. Ezt persze tanácsadói oldalon sokan ki is használták. Akár nem megfelelő tudással is nekivágtak „tanácsadósdit játszani”. Az még a jobbik eset volt, ha mondjuk egy megfelelő egyéni karrier után állt valaki tanácsadónak vagy coach-nak, bár ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy tanácsot is tud adni bárki más számára. A legnagyobb gond viszont az, hogy sokszor az egyéni karrier bukására adott válasz volt a tanácsadói lét megkezdése. Nagyon sokszor találkoztunk fejvadász munkánk során is a „coach vagyok, de most keresek egy biztos multinacionális vezető pozíciót” hozzáállással. Sajnos ezt a trendet most is látjuk, csak most már sokszor mentornak hívják magukat, mert a mentoring trendibb megoldás lett az üzletfejlesztésben.” – értékelt Kevin Vermillion a Mentors & Partners Group mentoring cég nemzetközi igazgatója. Valóban jellemző a piacon az, hogy valamilyen karriert befutott vezetők jelennek meg, és árulják a hitet azzal kapcsolatban, hogy amit elvégeztek munkákat alkalmazottként, azt most cégtulajdonosi szemlélettel, külsős tanácsadóként szintén meg tudják oldani. Bár egy jó üzletember számára már maga a folyamat is kérdéses, hogyan lesz egy alkalmazotti szemléletű emberből hirtelen tulajdonosi szemléletű döntéshozó vagy döntéselőkészítő. „Ráadásul az esetek többségében pont ezek a „félszakemberek” a leghangosabbak, nagyon hangzatos mondatokat tudnak puffogtatni a külvilág felé, és igen jól adják el magukat. Ez sajnos a valódi szakemberek számára teszi nehézkessé az előrehaladást, hiszen nagymértékben rombolják a bizalmat a piacon. Másik oldalról nyilván a komoly üzletfejlesztőknek egyáltalán nem rossz ez a folyamat, hiszen gyorsan, látványos különbséget tudnak felmutatni a munkájuk során a hangemberekhez képest”- tette hozzá a nemzetközi expanziós szakember. A kérdés persze már csak az: hogyan lehet utánajárni annak, ki is a valódi tanácsadó, és ki az, aki csak annak mondja magát?