Argentína újabb fontos intézkedéseket készül bejelenteni, többek között a kamatlábak jelentős, 97%-ra történő emelését, hogy megpróbálja kezelni az ország súlyos gazdasági válságát. A kormány célja, hogy elkerülje a peso jelentős leértékelődését az októberi választások előtt, azonban a devizatartalékok csökkenésével kell szembenéznie, mivel a polgárok jelentős mértékben fordulnak az amerikai dollár felé.
A magas infláció – amely áprilisban elérte az évi 109%-ot – tovább súlyosbította a kihívásokat, amelyekkel az országnak szembe kell néznie. Az új intézkedések a központi bank fokozott devizapiaci beavatkozását foglalják magukban a peso stabilizálása érdekében.
Az IMF a megmentő?
Sergio Massa gazdasági miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatását kéri a hitelek folyósításának felgyorsítása érdekében. Tervei közt szerepel egy Kínai utazás, hogy megvizsgálja a renminbi (Kína hivatalos pénzneme) külkereskedelemben való felhasználását. Argentína nemrégiben devizaswap ügyletet kötött Kínával, ami lehetővé teszi számára, hogy több mint 1 milliárd dollárnyi importot renminbiben fizessen. Az IMF már korábban is rugalmasságot tanúsított Argentína irányába, amikor módosította a tartalékcélokat és a pénznyomtatás csökkentésére vonatkozó lépéseket, hogy ezzel is támogassa az ország 44 milliárd dolláros hitelprogramját. Az IMF azonban nem valószínű, hogy a közelgő, döntő fontosságú választások közeledtével – amelyeket a kormány várhatóan elveszít – előrehozza a folyósítást.
Az infláció elleni küzdelem érdekében a gazdasági miniszter engedélyezni akarja az élelmiszerek vámmentes behozatalát, ami jelentős eltérés Argentína számottevő gabonaexportőri szerepétől. A kormány tervei között szerepel az is, hogy csökkenti annak az állami programnak a kamatlábait, amely lehetővé teszi az argentinok számára, hogy hitelre vásárolhassanak hazai gyártású termékeket, hogy ezzel is segítsék a nemzeti ipar fellendülését
A bizonytalan jövő
A kritikusok szerint a legújabb intézkedések nem a politika megváltoztatását jelentik, hanem inkább az intervenciós stratégiák megerősítését, amelyek nem tudták megfékezni az inflációt vagy serkenteni a gazdasági növekedést. Az emelkedő kamatlábak emellett növelik Argentína jelentős hazai adósságának költségeit. A közgazdászok azt állítják, hogy a kormány deviza- és árszabályozása torzulásokat okozott, elriasztotta a beruházásokat és gátolta a termelést. Sokan azt jósolják, hogy Argentína idén recesszióba kerül, az Oxford Economics 1,6%-os GDP-csökkenést prognosztizál, ami a leggyengébb kilátást jelenti a főbb latin-amerikai gazdaságok közül.
A belpolitikai konfliktusok közepette Massa gazdasági minisztert tekintik a peronista mozgalomban megmaradt kevés alternatíva egyikének, mint lehetséges elnökjelöltet a közelgő választásokra. Azonban nagyban befolyásolja majd az esélyeit, hogy a következő hónapokban milyen sikert ér el a gazdaságra nézve a tervezett módosításokkal. Az ellenzéki oldalon továbbra sincs konszenzus az elnökjelölt személyét illetően, a támogatottság megoszlik a centrista Horacio Rodríguez Larreta és a konzervatív Patricia Bullrich között. A szélsőjobboldali jelölt, Javier Milei egyre népszerűbb, és ha támogatottsága Buenos Aires nagyvárosán kívülre is kiterjed, akkor akár a második fordulóba is bekerülhet. Milei olyan radikális, a hatalommal ellentétes intézkedéseket támogat, mint a központi bank jelenlegi rendszerének felszámolása, illetve a peso kivezetése és a gazdaság dollárra váltása.